Mi vonzotta Mára Sándort, a 20. századi irodalom egyik legkiemelkedőbb alakját Tolnay Klárihoz, az ünnepelt fiatal színésznőz? Tolnay és Márai vallomásai címmel irodalmi beszélgetést tartottak a Színházak éjszakája programsorozat keretében.
Tolnay Klári és Márai Sándor, az ünnepelt fiatal színésznő között különleges, titkolt barátság és szerelem szövődött. A romantikus barátságot az „Ismeretlen kínai költő”-től tíz vers tanúsítja, amelyeket sokáig csak a színésznő olvashatott el.
Tolnay Klári és Márai Sándor találkozásainak helyszíne 1945-ben a Múzeum Kávéház volt, ezért rendezik meg itt a beszélgetést, amelynek izgalmas hátteret ad kettejük kapcsolata. Tolnay Klárihoz Márai Sándor versciklust és színdarabot is írt. A színésznőt romantikus barátság fűzte Márai Sándorhoz, az író 1945-ben hozzá írt Tíz vers (alcíme szerint Ismeretlen kínai költőtől Kr. u. a XX. századból) című szerelmes versgyűjteményét Tolnay Klári csak Márai Sándor halála után hozta nyilvánosságra. A romantikus barátságot az „Ismeretlen kínai költő”-től tíz vers tanúsítja, amelyeket sokáig csak a színésznő olvashatott el.
TÍZ VERS
(részlet)
Te fintorogsz s táncolsz a nép előtt –
Csönd van köröttem, téli délelőtt
A zöldes ködben látlak, karcsú, ringó
Jégtáblán állongó, sápadt flamingó
Rózsaszín bőröd lúdbőrözik, szegény te
Úgy élsz, mint halott gyermek a mesébe
No, jer haza, elég volt. Lesz parázs is
A vas-ibrikben, s kerül egy kanál rizs.
A gyékényt megvetem, barna hajad
Megigazítom a nyakad alatt –
Zsugorin és kajánul nézlek. Én:
Többet tudok! Te: több vagy! Tünemény!”
(Márai Sándor Tolnay Klárihoz)
Tolnay Klári erről így nyilatkozott: „Én Márait 1945-ben ismertem meg személyesen. Azelőtt is ismertem a műveit, és borzasztó rajongója voltam. 1945 őszén mutatta be a Vígszínház Márai Varázs című darabját, amiben játszottam Ajtayval és Benkővel. És ő bejárt a próbákra. (…) Aztán meghívott sokszor ebédre. Akkoriban fűtetlen, hideg lakásban laktunk, egy menekült lakásban. Budáról menekültünk át Pestre. Ki is voltam éhezve. Meghívott nagyon gyakran próbák után ebédre, ahol nagyon kedvesen oktatott engem. (…) Tőle tanultam tisztelni és ismerni Krúdyt, Thomas Mannt. Irodalmi pletykákat mesélt nekem. Ismerte az összes pesti kávéházat, de kedvenc helye a Múzeum Kávéház volt. Mindig elmondta, hogy ebben a sarokban Szekfű Gyula kivel vitatkozott mi fölött és a másik sarokban melyik író kivel veszekedett. Nagyon szerette az Országház kávéházat, a Centrált. Elmondta, hogy Karinthy melyik asztalnál ült, csellengett jobbra-balra. Én azt hittem, hogy részéről is ez egy tanítóbácsis vonzódás, aztán kiderült, hogy ez tévedés volt. Bizony ő begurult ebbe a dologba. Finoman fejezve ki magam.
Nem lepett meg, mint nő, az ember ezt persze érzi.
Kezdett velem úgy randevúzgatni… Például Márai uraságához az is hozzátartozik, hogy a levelek, melyeket időnként írt nekem, mindig úgy voltak megcímezve, hogy őnagysága Tolnay Klári úrhölgy. Szó nem volt művésznőről. Az írását is szeretném megmutatni. Minden levele felfelé tendál. Azt hiszem, ez jelent valamit.
Aztán eljött 1945 karácsonya. Amikor megjelent egy hordár egy nagy csomaggal. Ebben volt egy üveg konyak, külföldi, 45-ben nagyon nagy dolog, egy doboz amerikai cigaretta és egy kézirat. És egy névjegy: Márai. Használati utasítás: Az 1 csillaggal jelöltből kell rágyújtani, a 2 csillaggal jelöltből kell inni hozzá, a 3 csillaggal jelöltből olvasni hozzá. A virágot nem kell megszagolni. És közben még énrám is lehet gondolni. A versek. Előszót írt hozzá. 10 vers, ismeretlen kínai költőtől, Kr. u. a XX. századból.”.
Tolnay és Márai vallomásai
Tolnay és Márai vallomásai címmel irodalmi beszélgetést tartottak szombaton a Múzeum Kávéházban a Tolnay Klári-emlékév keretében, a Színházak éjszakája programsorozat keretében. A beszélgetésen Góg Laura jogász-színháztörténész, Kaiser László költő-dramaturg és Kovács Attila Zoltán irodalomtörténész vett részt, az esemény házigazdája Góg János költő volt.
Góg Laura, az emlékév megszervezésére létrehozott alapítvány elnöke az MTI-nek elmondta: a beszélgetésen a két alkotó szellemiségét és a színésznő Márai Sándorral való kapcsolatát idézték fel; két humanista, felvilágosult gondolkodású, európai szellemű alkotóról volt szó. A rendezvényen Márai Sándor versei, novellái Hűvösvölgyi Ildikó, Bács Ferenc és Lőte Attila színművész előadásában hangzottak el, valamint Győri Zoltán gitárművész lépett fel. A vendégelőadók különlegessége, hogy mindhárman játszottak Tolnay Klárival, így a beszélgetésen a közös munka emlékeit is felidézték.
Az esemény a Tolnay-emlékévet szervező alapítvány, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Csongrád Megyei Szépírói Tagozata elnöksége és a Múzeum Kávéház szervezésében valósult meg.
A kétszeres Kossuth-díjas színművész születésének 100. évfordulója alkalmából szervezett emlékév keretében az Uránia Nemzeti Filmszínházban filmvetítéseket tartanak. Minden hónap utolsó csütörtökjén a színésznő filmjeit láthatja a közönség. Szeptember 25-én az Egy asszony elindul című alkotást vetítik, majd beszélgetésre várják a nézőket, a szintén 100 éve született Hegyi Barnabás operatőr lányának, Hegyi Barbara színésznőnek a részvételével. A Báron György filmesztéta vezette beszélgetésen Tóth János operatőr is részt vesz – mondta Góg Laura.
Tájékoztatása szerint a Tolnay-centenárium programjaként a Madách Színházban október 28-án, a Vígszínházban október 30-án nyílik kiállítás, emellett a Vígszínházban 30-án és 31-én színháztörténeti konferenciát is tartanak. Az emlékév részletes programja a www.tolnayklari.hu linken érhető el.
Fotók: PIM, tolnay100.hu
