Az idei programkínálat a tradíció és innováció szellemiségének jegyében még tágabbra nyitja kapuit közönsége előtt. Csaknem ezer program közül válogathatnak a Művészetek Völgyének idei látogatói tíz napon át Kapolcson, Vigántpetenden és Taliándörögdön.
Többe között Palya Bea, Hobo, a Kaláka, Harcsa Veronika, Sena, Ajtai Péter, a Rájátszásból is ismert Grecsó Krisztián és Egyedi Péter, a Momentán Társulat, Rosonczy-Kovács Mihály, Snétberger Ferenc és Lackfi János neve szerepel a Művészetek Völgye idei fellépői között.
Már csak néhány nap választ el minket a Művészetek Völgyétől. Ezer program tíz napon át a Művészetek Völgyében. Július 25-től immár 24. alkalommal ad otthont a völgy a fesztiválnak, amely 53 helyszínen 1500 fellépővel várja az érdeklődőket. A több száz éves települések különleges közösségi térré alakulnak át: kézművesek, tíz napig a közönséggel és a helyi lakosokkal együtt élő művészek, zenészek veszik birtokba a máskor csendes Balaton-felvidéki falvak utcácskáit, tereit, udvarait.
Kapolcson a már megszokott helyszínek és előadók mellett – mint a Palya-udvar, a Kapolcsi Hobo Klub, a Kaláka Versudvar vagy a hagyományőrzőket összefogó Muharay Szövetség – számos új fellépővel, programmal és helyszínnel bővül idén a kínálat. Ilyen például Harcsa Veronika saját udvara, a Fonó együttes FolkUdvara, a hazai start-up közösségeket bemutató Design Terminál udvar és az ifjúsági darabokat és amatőr társulatokat bemutató Színház Színpad – mondta a fesztiváligazgató.
Többek között a Völgyben lesz…
„A Kaláka együttes elegáns, más muzsikusokkal össze nem téveszthető zenei tálcán nyújtja a verset a hallgatóknak. Nem ráerőszakolják a maguk szerzeményeit, hanem kimuzsikálják a Gutenberg óta könyvekbe száműzött, »szív-némaságra« született s ítélt versekből a maguk olvasata szerinti »eredeti« dallamot”. Kányádi Sándor. Dés László, aki Snétberger Ferenctől Presser Gáboron át Geszti Péterig lényegében a hazai könnyűzenei szcéna minden meghatározó alakjával folytatott már zenei interakciót, a Művészetek Völgyében már hagyományosan folytatja összművészeti kísérleteit, melyben zenéjével különböző irodalmi motívumokra reflektál. Hobo és bandája a MOM-ban, az FMH-ban majd a Lágymányosi Közösségi Házban működő legendás Hobo-Klub hangulatát hozza elénk. Bluest, rock and rollt, kuplékat játszik, verseket szaval testközelből az embereknek, mindeközben zenészeket, költőket, színészeket hív vendégül, mindannyiszor felidézve a felejthetetlen élményeket Hobó és az ő Bandája. Both Miklós újabb dalainak szövegírója, Babiczky Tibor alapállapotban költő, sejtelmes, modern balladák és vattapuha sanzonettek szerzője. A Nyitott Műhelyben végzett munkái, Élet és Irodalomban vagy Magyar Narancsban megjelent publikációi mellett idén a Művészetek Völgyében versimprovizációs képességeit is megismerhetjük. Barabás Lőrinc különböző formációival, mindenekelőtt a 2005 és 2010 között létezett Barabás Lőrinc Eklektric-kel komoly sikereket ért el. Zenéje a kísérletezés mellett kortárs nagyvárosi dzsessz, finom egyensúlyozás az elektronika nyújtotta lehetőségek és a személyesség határán, érintve a 20. századi repetitív zene világát is.
Az Anna and the Barbies szokatlan hangzású név mögött három fiatal zenész rejtőzik. A Pásztor Anna énekesnő vezetésével játszó együttes zenéjében, ismert és rádiók által is gyakran ismételt slágereiben többek közt rockot, funkot, soult, popot és hiphopot vegyíti, extravagáns, showszerű színpadi jelenléttel színesítve. Dés András ritmusképletei széltében-hosszában járják át Kapolcsot és környékét. A legváltozatosabb formációknak ad feszes, ritmusbeli alapokat, vendégeskedik Harcsa Veronikánál éppen úgy, mint Palya Beánál és aláfest világzenei vagy jazz produkciókat éppen úgy, mint irodalmi előadásokat. Palya Beáról írták: „Szavakkal voltaképpen megfogalmazhatatlan kisugárzása, mely olyan varázsos erejű, hogy egyszerűen mindent zenévé változtat maga körül.” Dresch Mihály Liszt Ferenc-díjas magyar zenész, érdemes művész és kiváló művész. Szabó T. Anna az érzékeny és szellemes költőnő mindig elevenbe vágóan szól a harsogó életről és a felőrlő időről. Sír, nevet, ír, olvas, rögtönöz! A mai magyardzsessz kiemelkedő alakja, kiváló szaxofonos, aki a magyar népzene és a jazz ötvözésén alapuló saját zenei világot alakított ki. Erik Truffaz zenészi pályája franciaországi és montreux-i sikerek után először egy erősen Davis-inspirált straight-ahead dzsesszlemezt kiadásával indult, majd drum’n’bass és hiphop ritmusokra épülő albumain egyre inkább szétfeszítette a kortárs dzsessz határait, ezzel a legfelkapottabb muzsikusok közé került és világszerte.
Ferenczi György és a Rackajam olyan fúziós zenét játszik, amiben fontos szerepet tölt be a magyar nép- és világzene. Akusztikus hangszereken adják elő a blues klasszikusokat és saját dalaikat. Számos esetben magyar verseket választanak dalszövegül, hogy ezzel is népszerűsítsék a költők versbe szedett gondolatait. Ha valahol blues zenészek jam sessionre verődnek össze, Fekete Jenő egész biztos, hogy előbb-utóbb a színpad frontvonalába kerül, ahogy ez évek óta történik a Művészetek Völgyében is. A Palermo Boogie Gang legendás gitárosa, a Muddy Shoes frontembere idén is több helyszínen feltűnik Kapolcson. Galkó Balázs a Művészetek Völgye ősi ötletfelelőse, mindenhol megforduló fellépője, olykor botrányhőse is. Hajnaltól jóga szeánszot tart a korán kelőknek, délelőtt együtt versel a gyerekekkel, délután és este zenei és színházi előadások oszlopos tagja, éjjel pedig az örömzenélésbe hajló produkciók blues alapjára verseket rappel. „Finy Petra költészete nagyon új és nagyon ősi. Van-e egyszerre frissebb és barbárabb kijelentés annál, hogy „bemutatkozás helyett mondjuk szerintem / a másikat megszagolni kéne inkább”? Fontos itt a „mondjuk szerintem” is. Alanyi líra ez, nézőpontja szimpatikusan esendő.” Lackfi János.
Az Emil Rulez frontember-szövegírója, az elképesztően improvizáló Hajós András a Kaláka Versudvar hajójának fedélzetén, mint alanyi költő. Jóféle muzsikaszó mellett meglepetés-szövegek, belátás a lírai lélekbe, no meg humor és rögtönzés. Gyémánt Bálint a hazai jazzgitár szubkultúra fenegyereke. Harcsa Veronikával közös produkciói, legyenek azok akusztikus duó előadások vagy elektronikus groove alapon megszólaló kísérleti zenék, már bejárták az egész világot. A József Attila díjas író, költő, Grecsó Krisztián visszatérő látogatója a Művészetek Völgyének, ahol a fesztivál hagyományaihoz híven az összművészeti kísérletezés, az irodalom és a zene, vers és jazz, szó és szaxofon interakciójának folyamatában a szavak erejét képviseli. Harcsa Veronika idén először válik udvarhölggyé Kapolcson, ahová kedvenc zenekarait hívta meg koncertezni. Itt százszorszépek között heverve járnak át a magyar jazz legkifinomultabb dallamai. A Honvéd Táncszínház Magyarország legnagyobb létszámú, 40 tagú hivatásos néptánc együttese. „Anyanyelve” a Kárpát-medence néptánckincse, amelyből a nagyformátumú történelmi táncjátékoktól az autentikus folklór műsorokig, a rockoperáktól a népi hagyományainkon alapuló mesedarabokig terjedő, sokszínű repertoár építkezik. A Modern Art Orchestra a zenekarvezető Fekete-Kovács Kornél kezdeményezésére alakult a magyar jazz és klasszikus zenei élet legkiválóbb fiatal muzsikusaiból. A trombitaművész zeneszerző célja új együttesének megalapításával a kortárs klasszikus zene és a jazz határainak áthágása, új hangzások és stílusok keresése, létrehozása. A Mrs. Columbo megmutatja a jazz napos oldalát! Könnyed, vidám, bohókás, mégis igényes, játékos és kreatívi. Snétberger Ferenc gitárművész és zeneszerző, már gyermekkorában édesapja volt a példaképe, aki szintén gitározott. Repertoárját hazájának roma hagyományai, a brazil zene és a flamenco épp úgy inspirálja, mint a klasszikus gitár és a jazz. 2010-es megalakulása óta az Ivan & the Parazol villámgyorsasággal robbant be a köztudatba. A rockegyüttes stílusa a hatvanas és hetvenes évek zenei világából építkezik, és ismertsége és népszerűsége is olyan rohamtempóban növekszik, mintha az akkori sztárbandák korai éveinek történetét elevenítené újra fel.
Márta István ismertetése szerint 60 település mutatkozik be az Éltető Völgy programsorozat keretén belül, a helyi kulturális értékeket a taliándörögdi Ősök Háza vonultatja fel, a Kék abrosz mozgalom pedig több kapolcsi porta összefogásának köszönhetően a gasztronómia lokális értékeit mutatja meg.
A hajnalig tartó koncertek, a tánc, a színházi és könyvbemutatók mellett játszóházak, filmvetítések, zenés erdei séták, képző- és iparművészeti kiállítások egész sora várja a látogatókat.
Márta István kiemelte: Vigántpetend határában, Csórompusztán ismét letáborozik a Hello Wood nemzetközi építésztalálkozó fiatalokból álló alkotóközössége, akik a fesztivál ideje alatt született munkáikat ki is állítják. Az eddigi tapasztalatok alapján idén csaknem 100 ezer látogatóra lehet számítani a Művészetek Völgyében – tette hozzá a fesztiváligazgató.
