„Mit mondok majd először is / Kedvest, szépet neki?” Május első vasárnapján, idén május 4-én ünnepeljük az édesanyákat: az anyák napja közel száz éve része az ünnepnapoknak. Köszöntjük az anyukákat!
Petőfi Sándor: Füstbe ment terv
(részlet)
S a kis szobába toppanék…
Röpűlt felém anyám…
S én csüggtem ajkán… szótlanúl…
Mint a gyümölcs a fán.
Egy szál virágot, ölelést, cuppanós puszit minden nap jól esik adni és kapni, külön ünnepnap sem szükséges hozzá, mégis jó alkalom, hogy elmélyedjünk, emlékezzünk. Az anyukák, édesanyák, nagymamák, pótmamák vagy a nevelőanyukák minden korban, minden időben nagy tiszteletnek örvendtek. Az anyák tiszteletére már az ókori görögök is rendeztek tavaszi ünnepet, ilyenkor Rheával, az istenek anyjával együtt ünnepelték az édesanyákat is. A történelem során később külön ünnepnapot szenteltek az anyáknak, a XVII. századi Angliában például a húsvétot követő negyedik vasárnapon a családjuktól távol dolgozó szolgálók hazamehettek, hogy e napot édesanyjukkal töltsék. Amerikában és a világ nagy részén május második vasárnapján, Magyarországon 1925 óta május első vasárnapján ünneplik. 1990 óta az anyák napját követő hétfőn az anya nélkül nevelkedő gyermekek napját is megrendezik. Az édesanyák ünnepét akkoriban a húsvétot követő negyedik vasárnapon tartották, a családjuktól távol dolgozó szolgálók ilyenkor hazamehettek, hogy e napot édesanyjukkal töltsék. A látogatás előtt külön erre a napra elkészítették az anyák süteményét.
Az anyák napjának legújabb kori hagyománya az Egyesült Államokból terjedt el. Először 1872-ben, Bostonban szervezték meg az ünnepet Julia Ward Howe költő, politikai aktivista kezdeményezésére. Az anyák napját 1914-ben Woodrow Wilson elnök nyilvánította hivatalos ünneppé, időpontja az ügy érdekében sokat fáradozó Anna Jarvis édesanyjának emlékére került május második vasárnapjára.
Az ünnepre gyorsan növő népszerűsége miatt a kereskedők is hamar lecsaptak, hiszen jó üzletet jelentett a virágosoknak, a képeslapgyártóknak és az ajándékkereskedőknek. Maga Jarvis hevesen — és persze hiába — tiltakozott az anyák napja elüzletiesedése ellen, egy tüntetés során még a törvénnyel is szembekerült, élete végén pedig már nem akarta nevét az ünneppel kapcsolatba hozni.
Európában az 1920-as években először a virágkereskedők szervezetei propagálták az anyák napja átvételét. A kezdeményezést 1924-ben Ausztriában a katolikus egyház is felkarolta, hogy az elvilágiasodás ellenében a természetes és egészséges élet és anyaság mellett emeljen szót.
Egy tavalyi felmérés szerint világszerte anyák napjára esik a legtöbb külföldi hívás, ilyenkor 8 százalékkal nagyobb a nemzetközi telefonforgalom, mint újévkor, 11 százalékkal nagyobb, mint Valentin-napon és 62 százalékkal több, mint halloweenkor (mindenszentekkor).
Magyarországon is az 1920-as években kezdődött az anyák napjának megünneplése, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt honosította meg a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. Az első megemlékezést 1925-ben szervezték, 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé. Az ünnephez kapcsolódóan Magyarországon 1990 óta az anyák napját követő hétfőn – A Nevelőotthonok Magyarországi Egyesületének kezdeményezésére – az anya nélkül nevelkedő gyermekek napját is megrendezik.
Kádár Béla gyönyörű festményén a finom megvilágítás és az egymásba áramló formák védelmező ölelése a szereplők bensőséges összetartozását érzékelteti.
Fotó: Kádár Béla: Anya két gyermekével, 1934, Virág Judit Galéria
