2017. március 24.  Péntek
Közepesen felhős 7 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. március 24.  Péntek   Gábor, Karina
Közepesen felhős 7 °C Közepesen felhős

Ovidius átváltozásai

Mexikói táj magyar ecsettel

“…nem kell aggódnunk Krúdy jövője miatt”

Glenn Close 70

Ovidius átváltozásai  
2060 éve született Ovidius római költő, akit bár az egyik legkiemelkedőbb római költőként emlegetünk, elsősorban a szerelmi költészet édesszavú költőjeként tartja számon az utókor.
Mexikói táj magyar ecsettel  
Teásbögre-dísz és Salma Hayek-mozi után musical lett Fridából, a közép-amerikai festészet egyik igazán egyéni hangú képviselőjéből.
“…nem kell aggódnunk Krúdy jövője miatt”  
Beszélgetés Krúdy Gyuláról az íróról és a magánemberről és Kemény Gábor Krúdy körül című, 16 stilisztikai tanulmányt tartalmazó kötetéről.
Glenn Close 70  
Saját bevallása szerint a magánéletben normális, a filmvásznon azonban őrült és meggondolatlan dolgokat is művelhet.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Szent Márton kultusza című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Blog

Szent Márton kultusza

Szerző: / 2015. november 11. szerda / Blog, Cultura   

Libák Szent Márton a középkor egyik legnépszerűbb szentje volt, kultusza feltehetően már a honfoglalás előtt virágzott hazánkban. A Márton napjához köthető népszokások között szerepel a libahajtás és persze az újbormustra.

Szent Mártont védőszentként tisztelték többek között a koldusok, a katonák (gyalogosok és lovasok egyaránt), a ló- és lúdtartók, valamint a szőlőművelők, a hordókészítő kádárok, továbbá Franciaország védszentje volt. Segítségét kérték gyermekbetegségekben és orbánc vagy gennyes betegségek esetén. Születésének egyik feltételezett helyén Szent Márton tiszteletére épült a pannonhalmi bencés apátság, melyet szentmártonhegyi apátság néven is emlegettek. Szent István a zászlaira Szent Márton képét festette.

Márton-napi ludasságok (MTI Fotó)Tátrai Zsuzsanna Lúd, újbor, vesszőzés című írásában olvashatjuk: Szent Márton és a lúd kapcsolatára vonatkozóan több magyarázatot is ismerünk. A legelterjedtebb az a legenda, mely szerint Szent Márton a ludak óljába bújt, hogy püspökké választása elől kitérjen, de a ludak gágogása elárulta rejtekhelyét.

A középkorban a jeles szent tiszteletére bort ittak és kövér ludat ettek, ugyanis az akkori naptárakban az óév utolsó jeles napjának számított. “Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik.” Egyre népszerűbbek Magyarországon is a Márton napi, november 11-i libalakomák, és egyre szélesebb körben válnak ismertté olyan népi hagyományok, mint például a német eredetű fáklyás felvonulás – mondta Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató az M1 aktuális csatorna vasárnapi műsorában.

Szent Mártont “az újbor bírájának” is tartják, mivel ekkorra érik meg általában annyira az új bor, hogy érdemes legyen megkóstolni. Ekkortájt volt “a kisfarsang” ideje, az utolsó “jó ivások időszaka” advent előtt, amikor már nem tartottak lakodalmat, hangos táncos mulatságokat.

A néprajzkutató ismertette: Márton Pannóniában, a mai Szombathelyen született 316-ban vagy 317-ben római katonatiszt fiaként. Hamar kereszténnyé vált, Franciaországban, Tours-ban lett püspök, ahol nagyon közkedvelt szent. Szent István király Szűz Mária után őt nevezte Magyarország legfontosabb védőszentjének – mondta Tátrai Zsuzsanna.

Dorffmaister István: Szent Márton a dicsőség fényében (Fotó: OSZK)Szent Márton formabontó és vagány volt

Szent Márton formabontó és vagány volt, akit sem katonaként, sem szerzetesként, sem püspökként nem lehetett könnyen besorolni, de aki mindig közel állt az emberekhez – mondta Fehérváry Jákó bencés szerzetes az M1 aktuális csatorna vasárnap esti műsorában.

Szent Márton soha senkinek nem kereste a tetszését, egyedül Jézust akarta követni, emiatt pedig sokszor kellett olyan döntéseket hoznia, amelyek szembeállították a hatalommal, püspöktársaival és az általa vezetett  papokkal, emberekkel –  mondta Fehérváry Jákó bencés szerzetes. Meggyőződése és emberközelisége mégis “kedves és hiteles szentté avatja őt”.

Szent Márton pannóniai születése miatt különösen fontos szent a magyarság számára. Alakja szimbolizálja, hogy “a kereszténység már a magyarság érkezése előtt gyökeret vert itt, alakította ennek a földnek a szellemiségét, és mi ennek a szellemiségnek vagyunk örökösei” – fogalmazott.

A püspök és a ludak népszokásokban megjelenő kapcsolatáról szólva felidézte a legendát, amely szerint a nyilvánosságot kerülő, magánykedvelő Márton a libaólba bújt püspöki kinevezése elől. A ludak gágogása azonban elárulta hollétét, így kiráncigálták az ólból, és megtették püspöknek. Ez is mutatja – tette hozzá Fehérváry Jákó -, hogy mennyire fontos volt számára a szerzetesi életforma: “nem tört a püspökségre, hanem menekült előle”.

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek