Várpalota főterén áll a sok véres ostromot túlélt, belsőtornyos várpalotai Thury-vár. A szabályos négyszög alaprajzú vár márványtermében két nagyszabású kiállítás lesz látható tavasz közepétől.
„Száguld az bástyához, az kapitányt szidja,
Esti denevérnek és lopónak híja,
De neki megfelelt Túri György ágyúja,
Mert jó lovát alatta ketté szakasztá.”
A Balaton és Velencei-tó között félúton, a bakonyi hegyek lábánál – a középkorban mocsaras területnek számító vidéken – terül el Várpalota városa, melynek főterén áll a sok véres ostromot túlélt, szabályos négyszög alaprajzú, belsőtornyos várpalotai vár, más néven Palota vára vagy Thury-vár.
Kihagyhatatlan épületek – Thury-vár, Várpalota
A ma is látható erősség első részeit Újlaki Miklós kezdte építtetni az 1440-es években, egy 14. századi gótikus palotára, amelynek falképei fennmaradtak. Mátyás király kedvenc vadászóhelye volt a bakonyi erdő, különösen Várpalota. 1543 és 1566 között felváltva a magyaré és a töröké volt az erődítmény. 1558-ban Podmaniczky Rafael Thury Györgyöt tette meg Palota kapitányává. A török korban fontos végvár kapitányától, Thurytól rettegett a török, parancsnoklása alatt Palota lett a környező magyarság oltalmazója.
Thury György híre messzire elért, vitéz és félelmetes bajvívó volt, aki valamennyi ellenfelét legyőzte, és akit Zrínyi Miklós is megemlít Szigeti veszedelem című művében. Ebben az időben már Veszprém is, Fehérvár is a töröké volt, a Palota magányos szigetként tartotta magát. 1566-ban Arszlán budai pasa a szultán parancsára 8000 emberrel és erős tüzérséggel érkezett a vár alá. Június 5-én kezdte meg az ostromot. A törökverő Thury György várkapitány dicsőséges diadallal ötszáz védőjével húsz napon át sikerrel verte vissza a támadást.
A győzelem után érkező felmentő sereg a Dunántúl tekintélyes részét felszabadította, Szulejmán ezért Arszlánt halállal büntette.
Hat évvel az ostrom után készült Giulio Turco alaprajza a várról. A várnégyszöget falszoros veszi körül, a délnyugati sarkon két kerek torony, az északnyugati sarkon egy kerek torony, a délkeletin egy sokszögű saroktorony, a keleti oldalon pedig egy rondella van. A déli oldal nagy rondellája a kapuvédőművet veszi körül. A falat és a tornyokat vizesárok övezi, a külső partján palánk fut körbe. Turco rajza azt is jelzi, hogy a vár a kiállott ostromtól elég romos, a ledőlt falakat palánkkal pótolták.
1593-ban Szinán basa 5000 emberrel, tüzérséggel vonult fel. Először úgy látszott, hogy ő sem tudja bevenni a várat, amikor azonban az ágyútűz egészen ledöntötte az északi bástyát, s emiatt a várőrséget erősítő német katonák megtagadták a további harcot, Ormándy Péter várkapitány kénytelen volt tárgyalásokat kezdeni. Szinán basa esküt tett: hogyha átadják a várat, a vár védői és lakói szabadon elvonulhatna k. De a török két oldalról megrohanta az elvonuló sereget, mögöttük az asszonyokat, gyermekeket. Ormándy Péternek csak néhányad magával sikerült kitörnie a gyűrűből.
1598-ban Pálffy és Schwarzenberg foglalta vissza a várat, ám tíz év múlva ismét a töröké lett, a magyarok 1614-ben foglalták vissza, és Zichy Péter lett a várkapitány. 1620-ban Bethlen Gáboré, majd visszaszállt II. Ferdinándra. 1687-ig, végleges visszafoglalásáig még többször cserélt gazdát.
A romos, halódó Palota a Rákóczi-szabadságharc idején még egyszer méltóvá vált régi hírnevéhez. Az 1707-es dunántúli hadjáratban Palota vára volt a kurucok egyik erőssége, Domonkos Ferenc brigadéros ezredének székhelye.
A palotai vár lerombolását I. Lipót császár 1702-ben rendelte el, de a Rákóczi-szabadságharc megakadályozta az elpusztítását. A Rákóczi-szabadságharc bukása után a négy saroktoronyból csak a két déli maradt meg; Rabutin generális leverette a vár két északi saroktornyát.
A felújított vár egy nagyszerű közösségi tér lett, ahol lehet várjátékot, színdarabot és filmet nézni, igényes zenei műsorokat hallgatni, múltidéző kiállításokat szemlélni. A festőműhelyben a reneszánsz-kori technikákat ismerhetik meg az érdeklődők, az újonnan kialakított vetítőteremben pedig a Thury-vár ostromát bemutató animációs filmet tekinthetik meg. Az új kiállítótérben korabeli kínzó-, vallató eszközöket mutatnak be.
A vár ma helyet ad a Magyar Vegyészeti Múzeumnak és a Bányászattörténeti Gyűjteménynek, udvarán nyári színházi és kulturális rendezvényeket tartanak. E múzeum nemcsak hazánk, de Közép-Európa egyetlen önálló vegyészeti múzeuma. Elhelyezésére a Várpalota Tóterén álló középkori, nagyrészt romos Thury György várat jelölték ki. E döntés legfőbb indoka az volt, hogy Várpalota egyrészt a hazai vegyipar egyik legnagyobb vidéki centrumában fekszik, másrészt földrajzilag is kedvező helyen van, Budapestről könnyen megközelíthető.
Igazi csemegét kínál a várpalotai Thury-vár a képzőművészet szerelmeseinek 2016-ban. Két nagyszabású kiállítás lesz látható tavasz közepétől szeptember végéig a vár márványtermében.
Április 1. és június 27. között Rippl-Rónai Józsefnek (1861-1927), a modern magyar festészet egyik vezéralakjának harminc művéből rendezett kiállítást láthatja a közönség.
A posztimpresszionizmus és szecesszió meghatározó művészegyéniségének gazdag színvilágú, dekoratív festményeit, pasztellképeit a Magyar Nemzeti Galéria, a szegedi Móra Ferenc Múzeum, valamint a székesfehérvári Városi Képtár és Deák Gyűjtemény kölcsönözte a tárlatra.
