260 éve, 1764. március 16-án Szentpétervárott Nagy Katalin orosz cárnő megalapította az Ermitázst. Olyan művészek remekei található itt, mint Raffaello, Leonardo, Michelangelo, Rembrandt, Rubens, Monet, Renoir, Cézanne, Van Gogh és Picasso, megtekinthető a trónterem, valamint több cári hintó.
A világ legnagyobb múzeumai közé tartozó intézmény eleinte az uralkodónő által összegyűjtött műalkotások magángalériája volt, amely a Téli Palotához kapcsolódott. A festménygyűjtemény korábban Gotzkowsky berlini kereskedő tulajdonában volt. Az anyagot a porosz II. Frigyes háborús veresége miatt engedte át Katalinnak. A Gotzkowsky-gyűjtemény lett a későbbi múzeum magva.
Az egyre gyarapodó múzeum ma öt egymás melletti, a Néva déli partján álló épületben található:
a Téli Palotában, a Kis, a Régi és az Új Ermitázsban, valamint az Ermitázs Színházban. A múzeumegyüttes a Palota tér része, amely Szentpétervár központja.
Szentpétervár a legszebb tervezett város Oroszországban, épületeit a kor jeles építészei hozták létre. A palotát a svédekkel folytatott háború idején, a Péter-Pál erőd felépítésével párhuzamosan, 1703-ban kezdte építetni I. Péter cár. Bartolomeo Rastrelli olasz építész tervezte barokk stílusban.
A Téli Palota és az Admiralitás félkör alakú épülete között található a Palota tér. A három emelet magas, hatalmas barokk épület egyik frontjával a Néva folyóra néz, homlokzatával pedig a Palota tér felé fordul. Színei hangsúlyosan szürkék, arany díszítéssel.
Az építkezés hatalmas pénzeket emésztett fel, bonyolult szerkezete óriási erőfeszítést követelt, 4000 ember dolgozott Oroszország minden részéből az építkezésen. A palota fényűző díszítése vetekedett Európa legnagyobb uralkodóinak palotáival, hivalkodó barokk remekműveivel.
A Téli Palota és az Ermitázs carrarai márvánnyal, gránittal, aranyozott bútorokkal, intarziás ajtókkal és mennyezettel, gobelinekkel, velencei csillárokkal díszített, de az építészek képtelenek voltak befejezni a munkát az eredeti tervek szerint, mert az új uralkodó, Nagy Katalin, az új építészeti divat csodálója, a neoklasszicizmus híve volt. Ő adott megbízást a Kis és Nagy Ermitázs, illetve az Ermitázs Színház építésére 1762-ben. A művészetek nagy támogatójaként ő kezdte el a műkincsgyűjtést és szervezett először kiállítást a Palota termeiben.
Az első világháború idején szinte a teljes gyűjteményt átszállították a Sándor Palotába, a mai Puskinovóba. Az épületben található kincseket 1917-ben a Népbiztosok Tanácsának rendelete alapján védelem alá helyezték.
1921-ben került vissza a teljes kiállítási anyag a Téli Palotába. A második világháború idején a város blokádja alatt a gyűjteményt evakuálták, újra elköltöztettek minden kiállítási darabot, ezúttal Szverdlovszkba (ma: Jekatyerinburg) az Urál mögé szállították a kincseket.
A múzeum személyzete az éhezés és a hideg ellenére próbálta megóvni az épület funkcióit, mindent megtettek, hogy az épület átvészelje a bombázásokat, a keletkezett károkat a háború után helyreállították.
Az Ermitázs több mint 4 millió darabos gyűjteménnyel rendelkezik,
ebből nagyon kevés látható az 535 termes Téli Palotában, a többség raktárakban pihen. 22 kilométert kell gyalogolnia az épületben annak, aki a teljes kiállított gyűjtemény minden egyes darabját meg szeretné tekinteni. A múzeumban megtalálhatók az olasz reneszánsz, a holland barokk és francia mesterek alkotásai. Megtekinthető a trónterem, a cári hintó, ókori szobrok, az európai festészet gyöngyszemei a felvilágosodás korából. Csaknem 8000 nyugat-európai festmény díszíti a múzeum falait.
Az Ermitázs kincsei közé tartozik a világon egyedülálló szkíta fegyver- és ékszergyűjtemény, a világ egyetlen szászánida (Irán) ezüstgyűjteménye, a világ egyik legértékesebb numizmatikai gyűjteménye. A drágaköveket rejtő, sokszorosan őrzött Aranyszobát csak előre bejelentett csoportok látogathatják. Különösen gazdag a képtár németalföldi és francia gyűjteménye, de a romantikától, az impresszionizmuson és a szecesszión át a dadaizmus, a kubizmus, a szürrealizmusig minden korszak és irányzat képviselve van.
