Pierre-Auguste Renoir festményeinek java Párizsban látható, de Európán kívül a legnagyobb Renoir-kollekciót a philadelphiai Barnes-gyűjtemény őrzi. Összesen 181 alkotás található itt az impresszionizmus nagymesterétől, akinek festészete az 1880-as évektől klasszicizálóbb irányba fordult, mind festésmódjában, mind témaválasztásában.
Egyesek értetlenül szemlélik Pierre-Auguste Renoir (1841–1919) művészetének ezt az időszakát, másokat annál inkább magával ragad. Az Exhibition on Screen alkotói megvizsgálják, miért vált ki olyan szélsőséges reakciókat Renoir stílusváltása mind a mai napig. Aprólékos munkájuk új összefüggésekbe helyezi a mester pályafutását, és arra is rámutat, milyen jelentős hatást gyakorolt festészetének késői korszaka Matisse és Picasso művészetére.
2024 októberében ismét mozikban a 2015-ben szűk körben bemutatott Exhibition on Screen: Renoir, a megosztó művész, a Pannonia Entertainment forgalmazásában.
Phil Grabsky vezető producer így foglalta össze gondolatait az ismeretterjesztőfilmről:
„Olyan üzeneteket szeretek kapni, mint amilyet a philadelphiai Barnes-gyűjteménytől kaptam: „Jöjjön, és nézze meg a gyűjteményünket, hátha talál valami érdekeset, és esetleg nálunk is tudna filmet készíteni”. Ha egy ilyen e-mailt kapsz, nem habozol: repülőre pattansz. Ami csapatomat fogadta: egy figyelemre méltó gyűjtemény és egy még figyelemre méltóbb művész pályaképe. Az Exhibition on Screennél hajlamosak vagyunk elzárkózni az intézményekről szóló filmektől, mivel nehéz jól elgondolni a narratívát.
Egy olyan múzeumról szóló film esetében, mint amilyen a londoni National Gallery, az Ermitázs vagy a Prado, fennáll a veszélye, hogy a végeredmény egy összefüggéstelen festménylista lesz, kevés kontextussal, tehát nincs dramaturgia a történetben.
A szemem előtt nem ez a cél lebegett, miután a Barnes-gyűjteményt alaposan végignéztem. Ami megragadott, az a Picassók, Van Gogh-ok és Cézanne-ok között a több tucatnyi késői Renoir mű volt!
Na, ebből már ki lehet indulni egy meghökkentő és magával ragadó történet kezdeteként: Renoir korai impresszionista művei – amelyek közül néhányat a kiállításon is bemutatunk – a legnépszerűbb impresszionista alkotások közé tartoznak, de aztán Renoirnak elege lett ebből a radikális stílusból, és irányt váltott! Ez a pradigmaváltás forradalmi volt, és nem mindenki ízlésének megfelelő – sem akkor, sem ma –, de Cézanne és Picasso elismerően nyilatkoztak róla, sőt nagy hatással volt rájuk Renoir kísérletező kedve és kreativitásának kibontakoztatása.
Renoir – általunk könnyen befogadható – impresszionizmustól való drámai eltávolodása nélkül talán gyökeresen másképp alakulhatott volna a művészettörténeti fejlődés: a posztimpresszionizmus, a kubizmus és a mai kortárs művészet alapjai! Egyszerűen fogalmazva: Renoir kései műveinek – amelyek közül sok e philadelphiai galéria falain található – megértése nélkül nehéz megérteni a modern művészetet.”
Pierre-Auguste Renoir, Akt tájban (Nu dans un paysage), 1917 körül. © 2015 Barnes Alapítvány
RENDEZTE: PHIL GRABSKY
VÁGÓ: CLIVE MATTOCK
ZENE: STEPHEN BAYSTED
MŰVEK LISTÁJA
Tánc a Moulin de la Galette-ben, 1876
Gyermekek a tengerparton, Guernsey, 1883
A nagy fürdőzők, 1884–1887
Mosónő és gyermeke, 1886
A művész családja, 1896
Akt tájban, 1917 körül
Fürdőzők, 1918–1919 körül
Kompozíció, Öt fürdőző, kb. 1918
