Az évszázadok ostromát és háborúit túlélő főként reneszánsz és barokk stílusú épületcsoport rekonstrukciói folytatódnak nyáron. A várpalotai Thury-vár felújítása során megszépül a várudvar és kialakítanak egy reneszánsz kort idéző alkotóteret is.
A Várpalota központjában elhelyezkedő, egykori híres kapitányáról, Thury Györgyről elnevezett Thury-várként emlegetett épületegyüttes felújítása még 2009 októberében kezdődött, és a munkálatok befejezésével az erődítmény nagy része megújult. A rekonstrukció folytatásáról már akkor döntés született, amikor 2011-ben a vár megújításának első üteme elkészült. Ennek keretében a vár belső terei újultak meg: a kiállítóterek, illetve a konferenciaterem – említette Talabér Márta, Várpalota polgármester. Hozzátette: a közgyűlés a közelmúltban elfogadta a város kulturális életét koordináló Thury-vár Nonprofit Kft. éves beszámolóját, amelyben kiemelt helyet kapott a település jelképének számító épületegyüttes további renoválása.
Az eszközbeszerzéseket követően nyáron elindulhatnak a munkálatok a várudvaron mondta Talabér Márta. Hozzátette: a cél az, hogy a várudvarra tervezett koncerteket és színházi előadásokat méltó környezetben tarthassák meg, és a technikai felszerelés is a legmodernebb legyen, így támogatva az igényes kultúra megjelenését a település mindennapjaiban. Tavaly június óta beszereztek egy modern színpadot, hangosító berendezést és nézőtéri székeket, így 350 fős nézőtere lesz a várudvarnak emelte ki Talabér Márta.
A tervekről szólva a városvezető kifejtette: a várudvar teljes felújítására most írják ki a közbeszerzési eljárást. A tervek szerint júliusban indul a munka, melynek során korhű burkolatot kap az udvar, megszépül az eddig befedett várkút, valamint új padok kerülnek ki és megújul a növényzet is. A fellépő művészek kiszolgálására egy öltöző is helyet kap a várban.
A tervek között szerepel egy reneszánsz festőműhely kialakítása is, ahol helyi művésztanárok vezetésével felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt indulnak majd festő szakkörök. Kialakítanak egy kamaratermet is, ahol középkori kínzóeszközöket és a város történetét bemutató kisfilmet láthatnak majd a közönség. A nyáron induló beruházás várhatóan októberben fejeződik be. A távlati tervekről szólva Talabér Márta elmondta, hogy egy harmadik ütemben felújítanák a belső homlokzatot és kialakítanának egy nívós vendéglátóhelyet is.
A négy saroktornyos, szabályos alaprajzú várkastély legrégebbi szárnya a 13. században épült, a környék akkori urai, az Újlakiak építtették. Hunyadi János híveként Újlaky Miklós a kor egyik leghatalmasabb ura volt, eszes, büszke magyar főúr, akinek nagyratörő tervei voltak. ének vallotta magát, 1456-ban a nándorfehérvári diadalnak még ő is részese volt, de később elpártolt tőle és 1457-ben, amikor a királyi trón betöltéséről volt szó, mindent elkövetett annak érdekében, hogy elnyerje azt. 1458-ban Mátyás király átvette a várat Újlaky Miklóstól, amely rövid időre is, de királyi vár lett. Hogy ebben az időszakban Mátyás járt-e a palotai várban vagy sem, arról nincsenek hiteles adatok, de palotai kapcsolatairól számos író megemlékezik. Az bizonyos, hogy kedvenc vadászó helye volt a bakonyi erdő, különösen Várpalota és környéke, sőt a hiedelem szerint 1476. december 11-én Beatrix a palotai várban készült fel a másnap Fehérváron Mátyás királlyal kötött esküvőjére és királynői koronázására.
Hosszas hányatott időszak után az akkor Palotaként is emlegetett erődítmény a 16. században került királyi tulajdonba, és parancsnoka a törökverő Thury György lett. Legkevesebb hat török támadást állt ki sikeresen, közöttük a budai pasa ostromát is, de mégis többször török kézre került. A több stílusjegyet viselő várkastélyt a 18. században a Zichy család rengeteg fejlesztéssel barokk kastéllyá alakíttatta, de a 20. század közepére romossá vált.
