Már látogatható a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) megújult Karoling- és honfoglalás kori kiállítása, amelyekkel kiegészülve Magyarország legnagyobb állandó régészeti tárlata jött létre az intézményben.
„Megvan a hiányzó láncszem” az MNM őskőkortól a rendszerváltásig ívelő állandó kiállítása részben megújulhatott, részben kiegészülhetett egy új, 9-10. századi résszel. A honfoglalás előtti és utáni időszakot mutatja be a Magyar Nemzeti Múzeum szerdán megnyílt, 9-10. századi állandó kiállítása, amely korszerű eszközökkel igyekszik közelebb hozni a látogatókhoz a korabeli Kárpát-medence világát.
A Magyar Nemzeti Múzeumban utoljára több mint másfél évtizede volt látható a honfoglalás korát bemutató tárlat – emlékeztetett a kiállítás szerdai megnyitóján a kultúráért felelős államtitkár. Hoppál Péter hozzátette: ez a tárlat egyszerre illeszkedik a múzeum állandó régészeti kiállításához és ad új, naprakész élményt; a teljessé váló állandó kiállításokban a magyar vagy külföldi látogató néhány óra alatt áttekintheti a Kárpát-medence történetét az őskőkortól a rendszerváltásig.
A most megnyíló kiállításrész a legújabb kutatási eredményekre épül, hiteles, tudományosan megalapozott ismereteket tesz közkinccsé; korszerű technikai megoldásai várhatóan a történelemmel most ismerkedő fiatalok érdeklődését is felkeltik – méltatta a kurátorok munkáját az államtitkár.
A korszak régészeti anyagának sokszínű volta a korabeli Kárpát-medence kettős, nyugati és keleti kötődését bizonyítja. Így fér meg ugyanabban a sírban avar lószerszám és Karoling fegyverzet, de a kiállítás szakít azzal a nézettel is, hogy a – valószínűleg az eddig gondoltnál korábban megkezdődő és hosszabb ideig tartó – magyar honfoglalás nem járt az itt talált népesség kiirtásával, így az betagozódott a honfoglalók utódai közé.
Szőke Béla Miklós, a Karoling-kori kiállítás szakkurátora szerint a 9. század elejére a Kárpát-medencét addig uraló Avar Kaganátus összeomlott és a Dunántúl egyes részei frank, morva, valamint óhorvát uralom alá kerültek, míg a Dunától keletre egyre szegényedő avar maradványok éltek tovább; ezt az időszakot képviseli a kiállításban például a későavar korban elrejtett nagyszentmiklósi kincsegyüttes másolata.
A század közepére Mosaburg (Zalavár) fejlődött a Dunántúl legfontosabb központjává, ahonnan az évtizedek óta folyó ásatások számos szenzációszámba menő eredményét az MNM tárlata mutatja be először a közönségnek. Igazi különlegességnek számítanak a Cirill és Metód által akkoriban frissen kidolgozott, glagolita írással bevésett cseréptöredékek, melyek a latin és görög betűs kerámiákkal együtt kiásva bizonyítják a Karoling Dunántúl sokszínű népességét.
A Zalaváron folyó ásatások szenzációszámba menő eredményeit, amelyekkel a kiállítás közönsége is megismerkedhet. Mivel az új egység egy nagy tárlat végére került, különös gondot fordítottak arra, hogy a közönség valódi kiállítási térbe kerüljön, ahol 3D-s animációk, makettek és kipróbálható tárgyak is helyet kaptak – hangsúlyozta Ritoók Ágnes főkurátor. Maketteken, 3D-animáción és tárgyi emlékeken keresztül is megelevenedik az egykori Mosaburg Hadrianus-zarándoktemploma, amelyben a korabeli Európa legnagyobb harangja állt, de láthatók a Cirill és Metód által kidolgozott glagolita írás ott előkerült, legkorábbi emlékei is.
A látványos animáció bemutatja a 899-es brentai csatát, míg a kalandozó magyarok fegyvereivel, felszerelésével és zsákmányanyagával sírleletek ismertetik meg a látogatót. A kiállítás egyaránt megmutatja a 10. századi magyarság vezető rétegének és köznépének tárgyi anyagát és kitér a korabeli magyarság egyelőre kevéssé ismert hiedelemvilágára is. A látogatók egy 900-as évekbeli kislány szemével nézhetnek végig egy akkori magyar falun és a vállalkozó kedvűek azt is kipróbálhatják, milyen állatot tudtak volna elejteni egy reflexíjjal.
Csorba László, a Nemzeti Múzeum főigazgatója köszöntőjében felidézte: 2012-ben vetették fel azt az igényt, hogy a múzeum állandó kiállítása megújulhasson és kiegészülhessen egy 9-10. századi résszel. L. Simon László akkori kulturális államtitkár és az Emberi Erőforrások Minisztériuma akkor az ügy mellé állt, így a Nemzeti Kulturális Alap 200 millió forintos támogatásának köszönhetően mára elkészült a kiállítás – tette hozzá.
Zsoldos Attila akadémikus elmondása szerint a tárlat annak az útnak az utolsó szakaszát mutatja be, amely elvezetett a keresztény magyar királyság megalapításához.
A Ritoók Ágnes, Szőke Béla Miklós és Révész László által rendezett kiállítás finom egyensúlyban mutatja be a korszakot, a korabeli magyarok életét és teszi mindezt átélhetővé a fiatalok számára is a mai muzeológia legkorszerűbb eszközeivel.
Fotók: MTI/Kovács Tamás, Nemzeti Múzeum
