A világ egyik legfontosabb és legjelentősebb múzeumában, a párizsi Musée d’Orsay-ban három hónapont át látható az Allegro Barbaro. Bartók Béla és a magyar modernizmus 1905-1920 című kiállítás.
2014. január 5-ig a párizsi Musée d’Orsay ad otthont a magyar modernizmus 1905 és 1920 közötti másfél évtizedének művészetét bemutató, Allegro Barbaro című tárlatnak budapesti Szépművészeti Múzeum különleges együttműködésével.
A három hónapon át látható nagyszabású kiállítás nem pusztán képzőművészeti tárlat lesz, hanem lehetőséget ad a korszak magyar kultúrtörténetének tágabb bemutatásra is. A párizsi Musée d’Orsay zenei témájú tárlatainak sorába illeszkedő kiállításának címadója a fiatal Bartók Béla 1911-ben komponált korszakos zongoradarabja, az Allegro Barbaro.
A kiállítás célja, hogy mintegy 100 évvel később felidézze a század eleji modern magyar művészeti irányzatok gazdagságát. A zene, képzőművészet, irodalom, költészet, filozófia és pszichoanalízis területeit is érintő tárlaton a látogató finoman árnyalt képet kaphat a korabeli magyar kultúra sokszínűségéről, s Bartók zenéjét hallva találkozhat az új művésznemzedék olykor vadnak, „barbárnak” tűnő alkotásaival. Az Allegro Barbaro cím is utal arra, hogy a kiállítás tágabb kontextusba helyezve, zenei és irodalmi kitekintést is adva vizsgálja majd a magyar modernizmus festészetét.
Magyarország a 20. század elején mind a zenében, mind a festészetben a megújulást kereste. Ennek a korszaknak meghatározó művészcsoportja volt a Nyolcak. A csoport tagja, Márffy Ödön világosan fejezte ki művészetük lényegét: „Az volt a magyar művészeti életben a forradalmárok kora. A költészetben Ady, a zenében Bartók, a festészetben pedig mi, a Nyolcak.”
Ezen a tárlaton állítja ki először a világ egyik legrangosabb múzeuma a Virág Judit Galériától 2012-ben megvásárolt Rippl-Rónai festményt, amelyet később az állandó gyűjtemény részeként láthat majd a francia közönség. Rippl-Rónai József Jelenet gróf Somssichék kertjében című alkotásával már négyre bővült a Rippl-Rónai-művek száma a Musée d’Orsay-ben. A kilencven magyar festményt felvonultató kiállítás fővédnökei a két ország köztársasági elnökei lesznek.
A közelmúltban hasonlóan rangos kiállítással mutatkozott be a magyar képzőművészet Bécsben és Rómában is. Tavaly ősszel A Nyolcak – Magyarország útja a modernizmusba című kiállítás volt látható a bécsi Kunstforumban, idén június végén A modernitás ideje – Magyar festészet 1905-1925 címmel a magyar-olasz kulturális évad keretében nyílt kiállítás a római Nemzeti Galériában.
Jövőre pedig október 1. és december 31. között a Munkácsy Mihály és kora címet viselő tárlaton a 19. század utolsó harmada magyar művészetének java mutatkozik be, mintegy száz festményen keresztül a sanghaji Kínai Művészeti Múzeumban. Óriási kitörési pontot jelentenek ezek a kiállítások a magyar képzőművészet számára, hiszen eddig még soha nem mutatkozott be ilyen jelentős külföldi kiállítóhelyeken.
