Minden, amit befogadunk, hatással van ránk, olvasás közben fizikailag megváltozik agyunk struktúrája, emocionálissá, empatikusabbá válunk, sőt akár el is hihetjük, hogy az olvasottakat átéltük a valóságban. – Németh Attila írása
A könyvek szerelmesei szerint, ha az ember belemélyed egy jó regénybe, az élményhez hozzátartozik, hogy az agy megtelik képekkel és érzelmekkel, még egyes érzékszervi ingerek is kiváltódhatnak. Ez romantikusan hangzik, ám a jelenséget immár tudományos bizonyítékok is alátámasztják.
Az olvasás hatásai az agyra
Olvasás közben ugyanis fizikailag megváltozik agyunk struktúrája, empatikusabbá válunk, sőt akár el is hihetjük, hogy az olvasottakat átéltük a valóságban. A következőkben vegyünk sorra hét olyan hatást, amelyet egy könyv élvezete vált ki bennünk.
Először is, az élénk leírásokat tartalmazó könyvek olvasása nemcsak szórakoztató, de egyenesen arra sarkallja agyunkat, hogy a leírt világot képek formájában teremtse újra. És nem is csupán akkor, amikor mi akarjuk. Kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a vizuális leképezés folyamata automatikus. A kísérletekben részt vevők gyorsabban azonosítottak tárgyakról készült fotókat, ha előtte elolvasták a tárgyak külsejének akár egymondatos leírását. Ez azt sugallja, hogy olvasáskor agyunk megalkotja a tárgyak képét is.
Másodszor, érezték már valaha, hogy egy történet úgy hatott önökre, mintha valóban személyes élményként élték volna át? Ha igen, nem véletlen: az agyuk ugyanis elhitte. Amikor olvasunk, a tudatunk nem tesz különbséget az olvasott és az átélt élmények között, ugyanazokat a régiókat érik az ingerek. A regények tehát olyanformán szippantanak magunkba bennünket, ahogy egyetlen komputerjáték virtuális valósága sem képes.
Harmadszor, az olvasás különböző fajtái más és más hatást gyakorolnak ránk. A Stanford Egyetem kutatói kimutatták, hogy a kutató, elemző típusú olvasás az agy legkülönfélébb kognitív funkcióit dolgoztatja meg, egy igazi összetett edzésterv alapján, míg a szórakozásból végzett laza olvasás a szerv vérellátását javítja.
Negyedszer, az idegen nyelv valóságos növekedést vált ki. A svédországi Lund egyetemén két tanulócsoportot vizsgáltak párhuzamosan. Az egyikbe egy fordítóiskola növendékeit sorolták, a másikba orvostanhallgatókat. A kiinduló agyszkenneket követően mindkét csoport három hónapos, intenzív tanulásba kezdett. A záró vizsgálatok eredménye alapján a nyelvtanulók esetében mind az általános agyszövet, mind a hippokampusz területén növekedés következett be.
Ötödször, a narratív struktúra arra ösztönzi az agyat, hogy folyamatokban gondolkozzon, és ezáltal megnő az ember koncentrálóképessége. A történetek hagyományos szerkezete, hogy van elejük, közepük és végük, fejleszti az agynak azt a készségét, hogy az okok és okozatok közötti összefüggéseket felismerje. Minél többet olvas az ember, annál látványosabb a hatás. Különösen kisgyermekeknél fontos, hogy minél többet olvassunk fel nekik, elejét véve ezzel a későbbi tanulási nehézségeknek.
Hatodszor, az olvasás megváltoztatja az agy szerkezetét. Nem mindenki születik olvasónak. Azoknak, akik nehezebben értelmezik a szövegeket, nem igazán szerez örömet az olvasás. Ez a készség azonban elsajátítható. A Carnegie Mellon egyetem kutatói felfedezték, hogy a rendszeres olvasás hatására a kísérleti alanyok agyában a nyelvközpont fehérállományának a mennyisége megnövekedett.
Hetedszer, az úgynevezett mélyolvasás során, amikor kikapcsoljuk magunk körül a világot, és csak a történetre koncentrálunk, elárasztanak bennünket a szereplők érzései. Ez a későbbiekben alkalmasabbá tesz bennünket az empátiára valós környezetünk szereplőivel szemben, ami harmonikusabbá teheti személyes kapcsolatainkat úgy a magánéletben, mint a munkahelyen.
Németh Attila
(az Open Education Database nyomán)
