Szenvedélyes, romantikus, extravagáns és kifinomult kerámiák florális motívumokkal, állat és ember alakokkal, mitológiai témákkal. Az „Egy zseniális család – Zsolnay” című kiállításon a magyar szecesszió ékköveit tekinthetjük meg.
A színjátszó ezerarcú eoisntechnika a kerámiák felületén selyemre emlékeztető fények játékát tette lehetővé. Zseniális Zsolnay-kiállítás nyílt az egykori Honvéd Főparancsnokság felújított épületében, a budai Várban. A pécsi Janus Pannonius Múzeum Zsolnay gyűjteményéből közel százhatvan kerámia csodálható meg az év végéig látogatható tárlaton.
Az „Egy zseniális család – Zsolnay” című kiállításon mintegy kétszázhatvan kerámia és porcelán látható, amelyből közel százhatvan a pécsi Janus Pannonius Múzeum anyagából állt össze. Amellett, hogy a kiállítás művészi értékű kerámiákat mutat be, elénk tárja egy zseniális magyar család sikertörténetét is.
A szecesszió irányában
Az 1853-ban alapított, és a Zsolnay Vilmos keramikus által felvirágoztatott gyár a 19. század végétől a 20. század közepéig egyet jelentett a minőséggel és a luxussal, amit hazai és nemzetközi díjak, valamint a vásárlók is igazoltak. Zsolnay Vilmos egyszerre volt kiváló iparos, kézműves, feltaláló, művész, kereskedő és gyártulajdonos. Innovatív kezdeményezéseinek, kitartó kísérletezéseinek köszönhetően a Zsolnay kerámiák nemzetközi kiállítások sikerdarabjai, a világ jelentősebb múzeumainak, magángyűjteményeinek féltett kincsei, a műkereskedelem állandóan keresett tárgyai lettek.
1900-ban az új művészeti stílus, a szecesszió diadalát hozó párizsi világkiállításon a pécsi Zsolnay gyár teljesen új kollekcióval állt a nyilvánosság elé. Három aranyéremmel díjazták a cég szecessziós remekeit. 1900-ban meghalt Zsolnay Vilmos, a gyárat fia, Miklós vette át, aki apja örökségét folytatva, immár a szecessziós formanyelv elkötelezettjeként újabb és újabb formákkal dekorral és mázakkal jelentkezett.
Sokan az eozint tartják a legjellegzetesebb Zsolnay-dísztárgynak. Ezen alkotások alapteste igen finom kerámiából készül, egyediségüket a máz hordozza, amely az égetés folyamán bonyolult redukciós folyamaton megy keresztül. A több színben készülő egyedi és megismételhetetlen eozinok a különféle fémoxidoknak köszönhetik irizáló árnyalataikat, és kézzel festett darabjaik felveszik a versenyt bármely más kerámiatermékekkel.
A második világháború utáni államosítással azonban ez a lendület megtört. A családot elzavarták, a gyár pedig évtizedekig csak Pécsi Porcelángyár néven működhetett. A korábbi imázs, a minőséggel összefüggő arculat sokat devalválódott.
„Egy zseniális család – Zsolnay”
Mintegy hét évtized után látogathatja a közönség az egykori Honvéd Főparancsnokság épületét a budai Vár közepén augusztustól. A 850 millió forintos állami beruházással egy év alatt megújult épület nyitóeseménye ez a Zsolnay-kiállítás.
Az 1897-ben emelt épület felújítását Deák Zoltán tervezte. A Várgondnokság vagyonkezelésében lévő Főparancsnokságot kulturális, turisztikai célokra, rendezvényekre fogják használni, cél, hogy önfenntartó legyen” – mondta Sárváry István, a Miniszterelnökség kiemelt kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára.
A 19. század végén Kalina Mór által tervezett négyemeletes, neoreneszánsz stílusú épület a második világháború végéig meghatározója volt a Dísz térnek. A Honvéd Főparancsnokság 1945-ben erősen megrongálódott, a háború után a sérült kupolát és a felső emeleteket 1962-ben visszabontották. Az épületcsonkot a következő évtizedekben többnyire raktárnak használták, belső udvarán karbantartó gépek, traktorok parkoltak.
A felújítás során kicserélték a teljes gránitlábazatot, eltűntek az 1944-1945-ös, majd 1956-os belövésnyomok a homlokzatról, az eredetileg körben látható Hatvannégy Vármegye címereiből a megmaradt 25-öt szintén helyreállították és visszahelyezték. Megújultak a vaskapuk, felújították a belső terek stukkóit, kandelábereit és szobrait.
A kiállítás megnyitása kapcsán Páva Zsolt, Pécs polgármestere elmondta, hogy „a magyar állam és Pécs városa felelősséggel tartozik a Zsolnay-örökség fényének megőrzéséért. Közös feladatunk, hogy a mai kor követelményeinek megfelelően bemutassuk ezt az egyedülálló kulturális örökséget, Zsolnay Vilmos egykori álmának csodálatos megvalósulását”.
Az év végéig látogatható Zsolnay-tárlaton mintegy háromszáz művészi kerámia és porcelán lesz látható. A kiállítást jórészt a pécsi Janus Pannonius Múzeum és a Párizsi Galéria által gondozott magángyűjtemény anyagából állították össze, külön egységként mutatják be az épületkerámiákat. Utóbbihoz kapcsolódnak az egykori gyárban gondosan vezetett úgynevezett terrakottakönyvek, amelyek közül egyet első ízben láthat a közönség.
„Különleges, számottevő esztétikai értékkel is rendelkező művészi kerámiákat mutatunk be, a kiállítás ugyanakkor egy páratlan magyar család sikertörténetét is felvázolja” – fogalmazott Gulyás Gábor.
A modern magyar művészetben, építészetben és iparban egyaránt meghatározó szerepet játszott Zsolnay-család története a 19. század közepén kezdődött. A Zsolnay Vilmos által felvirágoztatott pécsi kerámiagyár világhírűvé vált, az épületkerámiák használata a szecesszió magyar építészetének egyik ékköve lett, számos technológiai újítás – köztük az eozin vagy a pirogránit – is hungarikummá tette a Zsolnay-porcelánt. Zsolnay Vilmos halálát követően gyermekei vitték tovább a gyárat.
A történet nagyon fontos szakasza akkor zárult le, amikor a második világháború után a gyárat államosították és a Finommechanikai Művekhez került. 1995-ben privatizálták újra, azóta több tulajdonosa volt, 2010-ben pedig a gyár területének egy része kulturális negyed lett.
„A kiállításhoz Mispál Attila rendező vezetésével rövidfilmek készültek, amelyekben színészek segítségével megelevenedik Zsolnay Vilmos, fia, Miklós, lánya, Júlia, valamint annak férje, Sikorski Tádé alakja is” – mondta a kurátor.
„A Janus Pannonius Múzeum állandó Zsolnay-kiállítása Pécsett marad, és a továbbiakban is változatlanul, a már közismert, értékes műtárgyakkal várja az érdeklődő nagyközönséget. A budai Várban kiállításra kerülő mintegy kétszáz utazó Zsolnay műtárgy azonban önmagában is önálló, átfogó képet nyújt a Zsolnay kerámiatörténetről” – mondta Magyar Attila, a JPM gazdasági vezetője.
A Pécsre látogatóknak, a páratlan Zsolnay-gyűjtemény mellett érdemes megtekinteni a JPM további állandó és időszakos kiállításait is. A többek között a Csontváry- és Vasarely-kiállításáról méltán híres pécsi múzeum hazánk második legnagyobb kortárs képző- és iparművészeti gyűjteményének tulajdonosa.
„A népszerű „Leonardo, a reneszánsz zseni” című kiállításának köszönhetően a Janus Pannonius Múzeum összforgalma idén már július végére elérte a tavalyi egész évi látogatószámot. Az idei összes látogató több mint nyolcvan százaléka a Leonardo-tárlat megnyitása óta tekintette meg a múzeum egy vagy több kiállítását. A polihisztor közel 60 méret- és korhű találmányát bemutató, Európában egyedülálló tárlatot már több mint 30 ezren látták” – mondta Magyar Attila.
