2017. október 20.  Péntek
Köd 6 °C Köd
Rovatok
2017. október 20.  Péntek   Vendel
Köd 6 °C Köd

A teremtő lángész – Egy kultuszkép története

Turay Ida, mindenki Dusikája

Eger várának védelme

50 éves a Hair musical

A teremtő lángész – Egy kultuszkép története  
Madarász Viktor halálának centenáriuma alkalmából A teremtő lángész - Egy kultuszkép története címmel kamarakiállítás nyílt nyílt az MNG-ben.
Turay Ida, mindenki Dusikája  
110 éve, 1907. szeptember 28-án született Rákospalotán Turay Ida, a múlt századi magyar színjátszás egyik legközkedveltebb alakja.
Eger várának védelme  
465 évvel ezelőtt, 1552. október 17-én Dobó István kapitány vezetésével az egri vár védői visszaverték az ostromló török hadat.
50 éves a Hair musical  
50  éve, 1967. október 17-én mutatták be a hippikultúra és a vietnami háború elleni tiltakozó mozgalom jelképévé vált Hair című musicalt.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Giuseppe Verdi 200 című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Giuseppe Verdi 200

Szerző: / 2013. október 10. csütörtök / Kultúra, Zenevilág   

Giuseppe Verdi“Hangjegyeim legyenek azok szépek vagy csúnyák, sohasem a véletlen szülöttei, és mindig mondani akarok velük valamit.” Giuseppe Verdi olasz komponista, az egyik legnagyobb operaszerző kétszáz éve született.

Művészete áttörte korának belcanto kliséit, korabeli kritikusai éppen emiatt zenéjét gyakran nyersnek, csiszolatlannak minősítették. A romantikus opera mestere, Giuseppe Verdi a Parma melletti Le Roncoléban született 1813. október 10-én. Zenei tehetsége korán megmutatkozott, de a milánói konzervatóriumba nem vették fel, mert a felvételi vizsgán megbukott. Az intézmény ugyanakkor ma büszkén viseli Verdi nevét. Verdi mégis a városba költözött, a Scala korrepetitorától vett órákat. Huszonhárom évesen megnősült, pártfogója lányát vette el és a szülőfalujához közeli Busseto filharmonikus zenekarának vezetője lett.

A “beugrótól” a Viva V.E.R.D.I.-ig

Giuseppe Verdi (Forrás: Wikipédia)1834-ben “beugró” karmesterként figyeltek fel rá, opera írására kapott megbízást, és az 1839-ben bemutatott Oberto sikert is aratott a Scalában. A nagyszerű indítás folytatása azonban elmaradt. Az ezt követő vígopera, a Pünkösdi királyság megbukott, ráadásul az opera komponálása közben halt meg két gyermeke és imádott felesége. A depresszióba süllyedt Verdi a Scala igazgatójának ösztökélésére látott ismét munkához, amivel egy ragyogó zeneszerzői pályafutás kezdődött meg.

Az 1842-ben bemutatott Nabucco hatalmas sikert aratott, a babiloni fogságban senyvedő zsidók történetét az olasz közvélemény az Ausztria elleni szabadságharc jelképének tekintette. Szövegkönyvét Temistocle Solera írta Anicet-Bourgeois és Francis Cornu bibliai témájú története alapján. Ősbemutatójára 1842. március 9-én került sor a milánói Teatro alla Scalában. Magyarországon 1847. január 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban.
Sok, Verdivel foglalkozó kutató jegyezte meg, hogy a Nabucco messze kimagaslik az akkor mindössze 27 éves mester fiatalkori alkotásai közül, sőt, a Macbeth-től eltekintve az egész első alkotóperiódus legnagyobb remeke. A milánói bemutató után Verdi az olasz operaszerzők élvonalába került, sorra nyíltak meg előtte az olasz és a külföldi operaházak kapui.
A Nabucco cselekményében az akkori olasz közönség saját sorsát látta a színpadon megelevenedni, a bibliai téma számára egyenlő volt a Risorgimento eszmevilágával, a rabságban sínylődő zsidók szabadságvágya Itália szabadságvágyával.

A szintén forradalmi és hazafias témájú Lombardok és az Ernani Verdit az olasz egységért küzdő mozgalom jelképévé tette, még neve is politikai jelszó lett, a Viva V.E.R.D.I. valójában azt jelentette: Viva V(ittorio) E(manuele) R(e) D,I(talia) – Éljen Viktor Emánuel, Olaszország királya. Az 1848-as forradalmakig életművének több mint fele született meg, az ekkor írt tíz művéből a Macbeth és a Luisa Miller gyakran, a többi ritkán szerepel az operaházak műsorán. Számos operáját az impresszáriók nyomása alatt, az általa csak “gályarabságnak” nevezett években írta a negyvenes évek elejétől az 1850-es évek közepéig.

Második alkotói korszakában, az 1850-es évektől olyan remekműveket írt, mint a Rigoletto, a Trubadúr, a Traviata, az Álarcosbál, a Simon Boccanegra, a Don Carlos, az Aidát a kairói operaház megnyitására készítette. A megbízást először visszautasította, de mikor “megfenyegették”, hogy nagy vetélytársát, Wagnert kérik fel, kötélnek állt. Ám nem készült el a megadott határidőre, a házat végül a Rigolettóval nyitották meg, az Aidát egy évvel később adták elő. A szicíliai vecsernyét, a szentpétervári Mariinszkij színháznak A végzet hatalmát.

Adrien Marie: Verdi vezényel, Aida, 1881“A valóságot másolni jó, de feltalálni a valóságot jobb, sokkal jobb”.

Verdi 1859-ben tíz év együttélés után ismét megnősült, a híres énekesnőt, Giuseppina Strepponi énekesnőt vette el, ugyanebben az évben képviselőnek választották, idővel szenátori rangra is emelték. Már a hetvenes éveiben járt, amikor 1887-ben Shakespeare drámája nyomán megírta az Otellót, majd 80 évesen, fél évszázad után ismét vígoperába fogott, így született meg a zeneirodalom egyik legkiválóbb vígoperája, a szintén Shakespeare művén alapuló Falstaff.

Verdi a romantikus opera egyik legnagyobb mestere, a szenvedélyektől fűtött olasz léleknek megfelelő formát az áradó dallamokban találta meg, ábrázolásának középpontjában az ember áll. Operái mellett legismertebb műve az Alessandro Manzoni író halálára 1870-es években írt Requiem. Verdi több operáját is átdolgozta és igen határozott nézetei voltak azok előadásáról, megesett, hogy kisebb könyvnyi terjedelemben foglalta össze a legapróbb részletekre vonatkozó instrukcióit a rendező és az énekesek számára.

Lettere

Verdi levelezett operái szövegíróival, a színházak impresszárióival, az énekesekkel és a zene világán kívüli ismerőseivel is. Műveiről írt, az előadásokkal kapcsolatban fogalmazott meg kéréseket vagy utasításokat, leveleiben még ételrecept is olvasható.

A Rigoletto librettója szerzőjének, Francesco Maria Piavénak 1851 januárjában írt levelében például Verdi türelmetlenül érdeklődött az opera márciusban, Velencében kitűzött premierjének előkészületeiről. Verdi azt kérdezte Piavétól, személyesen kell-e Velencébe utaznia vagy nélküle is “képesek lesznek próbálni”. A levelek kronológiai sorrendben a Giuseppe Verdi Levelek (Lettere) című kötetben. Az évről évre közölt és jegyzetekkel kiegészített levelek mellett a kiadvány a zeneszerző életének fontosabb eseményeit is feltünteti.

A romantikus opera egyik legnagyobb mestere 1901 elején agyvérzést kapott, végül 1901. január 27-én, 88 évesen hunyt el Milánóban. Temetésén Arturo Toscanini vezényelt. Vagyona nagy részét kórházakra, szociális intézményekre hagyta, nincsteleneknek biztosított munkát. A világon elsőként alapított menhelyet idős zenészek számára, egész életművéből ezt tartotta a legmaradandóbb alkotásnak. A Mesternek egyébként igen határozott nézetei voltak művei előadásával kapcsolatban, nemegyszer kisebb könyvnyi terjedelemben foglalta össze a legapróbb részletekre vonatkozó instrukcióit a rendező és az énekesek számára.

“Hangjegyeim, legyenek azok szépek vagy csúnyák, sohasem a véletlen szülöttei, és mindig mondani akarok velük valamit” – írta egyik levelében.

Címkék: ,

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.