Illúzió és tükröződés címmel az egykori polihisztor külügyminiszter és író, Bánffy Miklós életéről és munkásságáról nyílik kiállítás Hódmezővásárhelyen.
Az egykori polihisztor külügyminiszter Bánffy Miklós életéről és munkásságáról nyílik kiállítás Illúzió és tükröződés címmel a hódmezővásárhelyi Tornyai-múzeumban és a Bessenyei Ferenc Művelődési Központban a magyar kultúra napján, csütörtökön.
Bánffy Miklós (1873-1950) politikusként, íróként, drámaíróként, díszlettervezőként egyaránt a magyar kultúrtörténet jelentős alakja. Amint a kiállítás címe is jelzi, a kiállítás központi gondolata az illúzióra épül, még akkor is, ha valós dokumentumokra és kézzelfogható műalkotásokra támaszkodik. Illúzió, mert azt a tünékeny művészi világot hivatott visszaadni, amely Bánffy Miklós sajátja, de rég elpusztult. Ezt a világot kulcsregényében, az Erdélyi történetben kíméletlen pontossággal és ugyanakkor ma már romjaiban is szépséges illúzióként ábrázolja. Az a regény, amelynek részletei Marius Tabacu remek fordításában immár románul is olvasható és számos világnyelvre is lefordítottak, rendkívül népszerű.
Bánffy Miklós Erdély egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb családjából származott. Budapesten nevelkedett, majd Kolozsváron jogi tanulmányokat folytatott. Kolozsvár és Kolozs vármegye főispánja, 1910-től képviselő volt, 1921-1922-ben pedig külügyminiszterként dolgozott. Nevéhez fűződik többek között a Sopron és térségében tartott névszavazás kiharcolása, a mely a „hűség városának” Magyarországhoz visszakerülését eredményezte. A tárlaton láthatók karikatúrái, melyet a külügyminiszter a genovai béketárgyalások alatt külföldi diplomatákról készített.
Bánffy Miklós műgyűjtő is volt, az apjától örökölt értékes gyűjteményt a második világháború kitörése előtt a Magyar Nemzeti Múzeumban helyezte letétbe. Ezek közül a tárlaton bemutatnak közel húsz, a Bánffy család tagjait, illetve a bonchidai kastélyt ábrázoló történelmi festményt és grafikát.
A Szépművészeti Múzeumba 1951-ben került át az a négy ólom kisplasztika, melyek közül kettő – az osztrák barokk szobrászat kimagasló alakja, Georg Raphael Donner Merkúrt és Vénuszt ábrázoló, a 18. század derekán készült alkotása – a Tornyai-múzeumban is megtekinthető.
Élete során Bánffy Miklós mindig kapcsolatban állt a művészetekkel, zenét szerzett, festett, kosztümöket és díszleteket tervezett, színdarabokat írt és szépirodalmi tevékenységet folytatott. Bánffy Székely Bertalannál tanult festészetet; tehetségét bizonyítja, hogy az első világháborút követő zűrzavaros időszakban portrérajzolásból élt meg Hágában. Az Operaház élén, intendánsaként eltöltött több, mint fél évtizede alatt az operairodalom nagy alkotásait tűzte műsorra, valamint ekkor mutatták be először Bartók műveit. A tárlaton bemutatják jelmezterveit, és látható néhány Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operájához az eredeti tervei alapján újra elkészített jelmez is.
Mégis íróként a legismertebb, drámái, novellái mellett máig Erdélyi történet című trilógiája Bánffy Miklós legolvasottabb műve. A két világháború között meghatározó szerepet játszott az erdélyi magyar irodalom fejlesztésében. Nemcsak az Erdélyi Helikon folyóirat főszerkesztője volt, hanem könyvillusztrátorként többek között Tamási Áron Ábel a rengetegben című regényének első kiadása is az ő tollrajzaival jelent meg.
Szebeni Zsuzsanna kurátor a több közgyűjtemény összefogásával létrehozott, március közepéig látható Illúzió és tükröződés című tárlat anyagát bemutató keddi sajtótájékoztatón elmondta, a Tornyai-múzeumban Bánffy Miklós családjával, életével, politikai tevékenységével és az egykori bonchidai családi kastéllyal ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A művelődési központban látható tárlat pedig a sokoldalú főnemes színházi munkásságára fókuszál.
