A pesti Duna-korzó egyik leglátványosabb épülete a Vigadó, mely a 19. század második felében Feszl Frigyes építész tervei alapján épült romantikus stílusban.
Feszl Frigyes fő műve az 1859-64 között épült Pesti Vigadó. Az első terveket Hild József készítette, a bírálat után aztán Feszlt bízták meg a munkával, a tervezésért az építési költség 3,5 százalékát, 10 500 forintot kapott. 1865. január 15-én nagy bállal avatták a hazai romantika legegyénibb, egyetemesen is jelentős művét. A könnyed főhomlokzat erőteljes saroklezárások közé került, a gazdag és mozgalmas díszítés kiemeli újszerű tektonikáját. Nagyszabású termei, impozáns lépcsőháza is jelentős értékűek.
Az épületet értetlenül fogadták, ami bántotta Feszlt, aki egyre inkább visszavonult és magába zárkózott. Ezután csak a Pest, Buda és Óbuda egyesítésekor kiírt városszabályozási pályázaton szerepelt, és második díjat nyert. Az akadémiai palota pályázatánál a bíráló bizottság tagja volt, de a maga örömére mégis készített egy tervet, aminek az eredményét ma is láthatjuk.
Feszl a fővárosi törvényhatóság tagja, a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet alapító tagja volt, részt vett a Mátyás-templom építőbizottságában. Idős korában a neoreneszánsz stílust alkalmazta, a népi építészetet kutatva a népi formák megújulásának előfutára lett, ötvösműveket, akvarelleket is alkotott.
Ellentétek a Pesti Vigadó körül
A kormány kultúrpolitikája ellen demonstráltak fiatalok, mialatt megnyílt pénteken a felújított Pesti Vigadó. Demonstrálók fogadták a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tulajdonába került, felújított Pesti Vigadó átadására érkezőket péntek este Budapesten, a mintegy hetven tüntető a kormány kultúrpolitikája ellen tiltakozott. A demonstrálók, miközben a felújított Pesti Vigadó pénteki ünnepélyes átadására érkeztek a vendégek, azt mondták el közösen, hogy szerintük melyek a jelenlegi kultúrpolitika főbb problémái.
A megnyílt felújított Pesti Vigadó jelképes kulcsát Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyújtotta át Fekete Györgynek, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökének. Az ünnepségen jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök, köszöntőt mondott Tarlós István főpolgármester.
Azért ünnepeljük a Pesti Vigadó megújulását és a Magyar Művészeti Akadémiát március 15. előestéjén, mert a magyar művészet egyik szülője mindig a szabadság volt – fogalmazott köszöntőjében a miniszter, hozzátéve: a teljes műemléki rekonstrukción átesett épületnek azért az MMA lett a tulajdonosa, mert a művészet szabad, és mert „a művésznek mindig van hazája, otthona” is.
Balog Zoltán emlékeztetett arra, hogy tavaly október 23-án már a megújult Zeneakadémiát ünnepelték, régi fényében pompázik a Mátyás-templom, elindult a múzeumi negyed előkészítése, amelyre a legnagyobb nemzetközi építészeket várják és néhány éven belül felépül majd a Rubik Ernő-múzeum is.
„A magyar kultúrában nagy lehetőség az MMA, melynek értelme az, hogy azokra bízzuk a kultúra szervezését és támogatását, akik erre a legelhivatottabbak: magukra a művészekre” – fogalmazott a miniszter, aki köszöntője után átadta a Vigadó jelképes kulcsát Fekete Györgynek. Az MMA elnöke a kulcs átvétele után ígéretet tett arra, hogy az MMA „hűséges, tisztességes és színvonalas” gazdája lesz a Vigadónak.
Az újjászületett Pesti Vigadó minden művészeti ág otthona lesz, ahol bizonyítani lehet az élő magyar művészet sokféleségét – hangsúlyozta Fekete György. Felidézte: az MMA két éve vált „nagykorúvá”, ekkor történt meg ugyanis az akadémia köztestületté alakítása. „Jogokat kaptunk és kemény kötelezettségeket” – emlékeztetett, hozzátéve: ekkor gyorsult fel a belső szellemi építkezés, a hivatali szervezet kiépítése és új művészeti együttműködések kialakítása.
Az Országgyűlés az MMA-t nevezte meg mint a Pesti Vigadó új tulajdonosát, mint gazdáját egy olyan művészeti központnak, ahol bizonyítani lehet és kell az élő magyar művészet sokféleségét, a nyolc művészeti ág életképességét – közölte az MMA elnöke, hozzátéve, hogy a Vigadó konferenciáknak is otthont ad majd.
Jelentős erőfeszítésekkel, szorgos munkával felújított Pesti Vigadó a főváros egyik éke lesz – hangsúlyozta beszédében Tarlós István. „Budapest a világ kulturális turizmusának egyik jelentős célpontja. Jó érzés számomra, hogy ez a lehetőség a Pesti Vigadóval tovább bővül. Ezekben a napokban Budapest gyarapodása látványosan is érzékelhetővé válik. A belvárosban sok minden épül, de külső területeken is. Terveink a lehetőségeinkkel összhangban állnak, igyekszünk behozni az évtizedes lemaradásokat, újítani és korszerűsíteni a város számos középületét” – fejtette ki Tarlós István.
A főpolgármester felidézte, hogy 200 esztendeje annak, amikor Pollack Mihály tervei alapján a Duna-part ékkövévé vált az épület, amelyet később, a forradalom leverése után méltatlanul romboltak le. Az új Vigadót Feszl Frigyes tervei alapján építették fel és 1865-ben avatták, a kívül-belül impozáns épületben a 19. század második felében otthonra lelt a gyorsan fejlődő főváros kulturális élete.
„Világhírű kulturális események, nagyszerű bemutatók, találkozók fémjelzik ezt az időszakot. A következő évtizedekben Liszt, Bartók, Kodály és más budapesti művészek tették a Pesti Vigadót a kulturális világ kiemelt szórakozóhelyévé. Történelmi tapasztalat, hogy a nagyvárosok csak a művészet és a kultúra megtartásával és ápolásával lehettek igazán nagyok. Ma is sokszínű Budapest kulturális élete, eseményei és programjai vonzóak a hazai közönség és az idelátogató külföldiek számára” – mondta Tarlós István.
Az ünnepi műsorban először Balassa Sándor két trombitára és két kürtre komponált Kapunyitó zenéjének IV. és V. tételét Winkler Balázs, Komlóssy Gábor, Berczeli Krisztina és Tóth Balázs, a Zuglói Filharmónia rézfúvós kvartettje adta elő, majd Erkel Ferenc Ünnepi nyitányát a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, Liszt Ferenc Esz-dúr zongoraversenyét Bogányi Gergely adta elő Medveczky Ádám vezényletével.
Makovecz Imre építész, az MMA alapítója és örökös tiszteleti elnöke munkásságát Dávid Katalin művészettörténész, az MMA rendes tagja méltatta, majd a megnyitó közönsége megtekinthette az épület 5-6. emeletén a Makovecz Imre-életműkiállítást.
A Feszl Frigyes által tervezett, 1864-re felépült Pesti Vigadó felújítása során új terekkel, többek között az 5-6. emeleti kiállítóhellyel gazdagodott. A jövőben az MMA összművészeti rendezvényközpontjaként működő Pesti Vigadó bekerült a Budapesti Tavaszi Fesztivál helyszínei közé is.
A gálaünnepségen jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök mellett Mádl Dalma, Mádl Ferenc volt államfő özvegye, valamint Rogán Antal, az V. kerület polgármestere is.
