„Ám az objektíve megfogalmazható funkciók steril szolgálata még nem eredményez jegyezhető épületet” – vallotta a 89. évében elhunyt Finta József építész, aki mind Magyarországon, mind külföldön osztatlan elismerést aratott alkotásaival.
„Egyik előadásomban mondtam magamról, hogy érzelmes funkcionalista vagyok. A házat – működését tekintve – gépnek tekintettem mindig. Olyan technikai produktumnak, amelynek pontosan megfogalmazható feladatai vannak, és feladataink teljesítésében nem gátolhatja semminemű ellenmozgású érzelmi áttétel. Ám az objektíve megfogalmazható funkciók steril szolgálata még nem eredményez jegyezhető épületet.” (Finta József)
Finta József 1935. június 12-én született Kolozsváron. 1958-ban az Építőipari- és Közlekedési Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán szerzett diplomát, majd a Lakóterv munkatársa, osztályvezetője, később igazgatóhelyettes-főépítésze volt.
Finta József gyermekkora óta szenvedélyesen rajzol. Nemcsak épületeinek terveit rajzolta kézzel, hanem utazásai során fotó helyett rajzos úti emlékeket készített. Legkedvesebb úti céljai, szülő földje, Erdély, valamint Róma, Velence, Firenze, Párizs, Cefalú, Rodosz jellegzetes részletei, szép épületei jelentek meg bravúros rajzain.
„Rajzaim célja máig sem változott.
Az emberek teste-lelke talányos számomra, a házakét, városokét, utcákét és terekét tanult szakmámból következően is talán jobban ismerem, s némiképp képes vagyok meg is fejteni titkaikat. Rajzolási mániám másik indítéka az lehet, hogy a pár perces kép végeredménye, képzelt vagy valós sikere kárpótol azokért a sokéves küzdelmekért, amelyek egy-egy általam tervezett ház sorsát és gyötrelmeit kísérik.” (Finta József: Három város)
Egyebek között budapesti szállodákat tervezett: a Duna Intercontinentalt, a Fórumot, a Tavernát, a Novotelt, a Kempinskit, valamint a Kongresszusi Központot és a Nemzetközi Kereskedelmi Központot. Több szállodát épített határainkon túl is, így Pozsonyban, Bécsben és Brnóban (Brünnben) is.
Finta József 1965-ben, 30 évesen kapott először Ybl Miklós-díjat dunaújvárosi munkáiért. 1995-ben önálló irodát nyitott, s azóta tervezte Budapesten a Szabadság téri Bank Centert, a Teve utcai rendőrpalotát, a lágymányosi egyetemi városban a Budapesti Műszaki Egyetem, illetve az Eötvös Loránd Tudományegyetem (BME-ELTE) informatikai épületét és az 1999 végén átadott WestEnd City Centert.
2002-ben a Városmajor utcai Szív- és Érgyógyászati Központ bővítésében is részt vett. Kevés lakóháza közül kiemelkedik a 2005-ben a Gellérthegyre tervezett, háromszintes épület.
2017-re készült el Szabó Tamás János közreműködésével a Nemzeti Közszolgálati Egyetem intézményei közé tartozó Ludovika Campus kollégium és oktatási tömb, amelyért a tervezők Építőipar Nívódíjat is kaptak.
1985-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1993-tól rendes tagja, 1992-től tagja a Magyar Művészeti Akadémiának, 2005-től a Nemzeti Konzultációs Testületnek.
Valahonnan valahová című kötetének költeményei nem a sikeres építészi pálya „melléktermékei”, hanem szenvedélyes stúdiumok eredményei, és az építészeten túli művészeti terepekre kalandozni vágyó tehetség belső feszültségeiből táplálkoznak.
Több építészeti témájú szakkönyvet írt. Budapest, Salgótarján és Belváros-Lipótváros díszpolgára volt. 1965-ben és 1972-ben Ybl Miklós-díjat, 1970-ben állami-díjat, 1993-ban Magyar Művészetért-díjat, 1996-ban Kossuth-díjat, 1997-ben Köztársasági Elnöki Aranyérmet kapott.
2007-ben Prima Primissima-díjat, 2013-ban Magyar Érdemrend Középkereszt polgári tagozat kitüntetést kapott.
A Budapest díszpolgára címet 2009-ben nyerte el. A Nemzet Művésze díjjal 2014-ben tüntették ki. 2014-ben a Vigadó Galériában szabadkézi rajzaiból rendeztek kiállítást.
Finta József építész életének 89. évében, 2024. január 7-én hunyt el.
A halálhírt először közlő Finta Stúdió közleményében azt írják: Finta József az építész szakmát egy legendás modernista generációtól tanulta, majd alkotásai révén vált ő is annak teljes jogú tagjává.
Soha nem a pillanatnak tervezett, alkotásai időn kívüliek, egész életében a hosszú távon érvényesnek tartott értékeket kutatta.
„Az építészetet komoly játéknak tartotta, melyet gyermeki lélekkel lehet csak művelni. A legutóbbi időkig töretlenül lelkesedett minden új dologért, miközben folyamatosan a maradandót és az időtlent próbálta megtalálni bennük” – fogalmaznak, hozzátéve: igaz ez életművének egyik legfőbb alkotására, a Finta Stúdióra is.
