2017. május 28.  Vasárnap
Közepesen felhős 22 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. május 28.  Vasárnap   Emil, Csanád
Közepesen felhős 22 °C Közepesen felhős

Palásthy Ágnes: Arabella sportol

Lechner összes

John Wayne, a westernfilmek hőse

Robert Ludlum, Jason Bourne “atyja”

Palásthy Ágnes: Arabella sportol  
Palásthy Ágnes meséje hatalmas kaland gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt.
Lechner összes  
Lechner Ödön a nemzeti építészet apostola volt, aki alkotásaival ma is hat. Aki kinyitja ezt a szép albumot, megtapasztalja művészi erejét.
John Wayne, a westernfilmek hőse  
110 éve, 1907. május 26-án született John Wayne Oscar-díjas amerikai színész, rendező, producer, az amerikai filmtörténet egyik legnagyobb sztárja.
Robert Ludlum, Jason Bourne “atyja”  
90 éve, 1927. május 25-én született New Yorkban Robert Ludlum amerikai író, több mint húsz világsikerű bestseller szerzője, Jason Bourne titkos ügynök "atyja".
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Pege Aladár, a “nagybőgő Paganinije” című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Pege Aladár, a “nagybőgő Paganinije”

Szerző: / 2014. október 8. szerda / Kultúra, Zenevilág   

Pege Aladár (MTI Fotó)“A dzsesszt érezni kell, az improvizációt nem lehet kigyakorolni, megtanulni.” A magyar zenei élet egyik legsokoldalúbb egyénisége több mint ötven esztendőt töltött a színpadon. Pege Aladár Kossuth-díjas dzsessz-zenész, “a nagybőgő Paganinije” 75 éves lenne.

“A dzsesszt érezni kell, az improvizációt nem lehet kigyakorolni, megtanulni. Azért vagyok szerencsés, mert klasszikus zenét és dzsesszt is tudok játszani.”

Pege Aladár Kossuth-díjas dzsessz-zenész, “a nagybőgő Paganinije” 75 éve, 1939. október 8-án született. Neves nagybőgős családban jött a világra, s gyerekkorától arra törekedett, hogy maga is méltó legyen a hagyományokhoz. Tizenéves korában kezdte fellépéseit, 1955-ben Turán László zongorista meghívta zenekarába. 1963-ban megalakította első önálló együttesét, ugyanabban az évben részt vett a legelső dzsesszfesztiválon, a jugoszláviai Bledben, egy évvel később pedig elnyerte a prágai dzsesszfesztivál virtuóza elismerést.

Pege Aladár, 1960-as évek (Fotó: pegealadar.hu)1969-ben végzett a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola nagybőgő tanszakán, ahol 1970-től maga is tanított. A hetvenes évek közepén Reinhold Zeppereznél folytatta tanulmányait Nyugat-Berlinben. A Berlini Filharmonikus Zenekarban ő volt Herbert von Karajan szólóbőgőse.

A műfaj elismert egyéniségeként nemcsak itthon, hanem külföldön is rendszeresen koncertezett, a legrangosabb fesztiválokon lépett fel, egyebek között a New-York-i Carnegie Hall-ban Herbie Hancock együttesével, a montreux-i fesztiválon 1970-ben az Európa legjobb szólistája díjjal tüntették ki, a világ dzsessz szakírói 1981-ben a világ legjobb bőgősének szavazták meg.

Számos önálló lemeze jelent meg itthon és külföldön. A kilencvenes évek elejétől kezdve évente két lemezt – egy dzsessz- és egy komolyzenei albumot – jelentetett meg. 1963 óta komponált és hangszerelt, gyakran adott klasszikus zenei szólókoncerteket, és számos nagybőgőátiratot is készített.

Művészete elismeréseként megkapta a Liszt Ferenc-díjat (1977), az érdemes művész címet (1986), a Budapestért Díjat (1999), valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét (2000). A Kossuth-díjat 2002-ben vehette át “a dzsessz magyarországi népszerűsítéséért, kiemelkedően eredményes oktatói tevékenységéért”.

Pege Aladár mindig tiltakozott az ellen, hogy műfaji keretek közé szorítsák. Zeneakadémiát végzett nagybőgő-művésznek tartotta magát, aki szinte minden műfajban képes magas színvonalú produkcióra. A komolyzene és a dzsessz – egymással csak látszólag ellentétes – együtt volt jelen játékában. Mivel hangszerének irodalma kevés szólólehetőséget biztosított számára, mindig arra törekedett, hogy bővítse ebbéli repertoárját is. A magyar zenei élet egyik legsokoldalúbb egyénisége több mint ötven esztendőt töltött a színpadon.

Pedagógiai munkája mellett világszerte adott koncerteket, amelyeken a dzsessz és a komolyzene egyforma hangsúllyal szerepel. Technikai tudása, improvizációi és virtuozitása miatt a legjobb dzsessz-zenészek közt emlegették, aki elképesztő könnyedséggel és lendülettel kezelte hangszerét. Olyan neves művészekkel játszott együtt, mint Herbie Hancock, Oscar Peterson vagy Art Farmer. Charles Mingus a hangszerét hagyta rá annak jeleként, hogy őt tartja utódjának. A hangszert Mingus özvegye adta át Pegének. Pályafutása alatt itthon több formációt (trió, kvartett, kvintett) szervezett, együtt zenélt mások mellett Babos Gyulával, Kőszegi Ferenccel, Kovács Gyulával.

A világhírű művész, akit a zenekritikusok a nagybőgő Paganinijeként is emlegették, 2006. szeptember 23-án hunyt el Budapesten. Halála után két évvel megalakult a nevét viselő emlékbizottság, amely szellemi hagyatékának megőrzését és emlékének ápolását tűzte ki céljául, s amely nevével emlékdíjat alapított.

Címkék: ,

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek