2017. január 23.  Hétfő
Pára -6 °C Pára
Rovatok
2017. január 23.  Hétfő   Rajmund, Zelma
Pára -6 °C Pára
Kölcsey Ferenc emlékezete (Fotó: Vasárnapi Ujság 1890. 37. évf. / OSZK)

“Magyar nép zivataros századaiból”

A.A. Milne és fia, Christopher Robin Milne Micimackóval (Fotó: babelio.com)

A. A. Milne, a Micimackó írója

Majdnem 20, Bárka, Szkéné (Fotó: Schiller Kata)

“Ez lesz-e lakóhelyünk?”

Mikszáth Kálmán (1847-1910) író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő porték (Fotó: PIM, Cultura.hu)

Mikszáth Kálmán társaságában

“Magyar nép zivataros századaiból”  
"Ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk..." A magyar kultúra napjáról való megemlékezés gondolatát ifjabb Fasang Árpád zongoraművész vetette föl 1985-ben.
A. A. Milne, a Micimackó írója  
"Aki senkit mond, annak valakinek lennie kell." Százharmincöt éve, 1882. január 18-án született Londonban Micimackó "szülőatyja", A. A. (Alan Alexander) Milne.
“Ez lesz-e lakóhelyünk?”  
A Majdnem 20 mélyebb hatását akkor érezteti, mikor könnyeinket törölgetve elhagyjuk a nézőteret és marad időnk elgondolkodni. Nehéz kérdéseken: vajon mikor döngessük a falakat, mikor rázzuk az öklünket?
Mikszáth Kálmán társaságában  
170 éve, 1847. január 16-án született a Nógrád megyei Szklabonyán Mikszáth Kálmán író, újságíró, akadémikus, a magyar kritikai realista próza nagymestere, aki vallotta: “Elbeszélni nem a regényíróktól tanultam, hanem a magyar paraszttól."
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Pege Aladár, a “nagybőgő Paganinije” című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Pege Aladár, a “nagybőgő Paganinije”

Szerző: / 2014. október 8. szerda / Kultúra, Zenevilág   

Pege Aladár (MTI Fotó)“A dzsesszt érezni kell, az improvizációt nem lehet kigyakorolni, megtanulni.” A magyar zenei élet egyik legsokoldalúbb egyénisége több mint ötven esztendőt töltött a színpadon. Pege Aladár Kossuth-díjas dzsessz-zenész, “a nagybőgő Paganinije” 75 éves lenne.

“A dzsesszt érezni kell, az improvizációt nem lehet kigyakorolni, megtanulni. Azért vagyok szerencsés, mert klasszikus zenét és dzsesszt is tudok játszani.”

Pege Aladár Kossuth-díjas dzsessz-zenész, “a nagybőgő Paganinije” 75 éve, 1939. október 8-án született. Neves nagybőgős családban jött a világra, s gyerekkorától arra törekedett, hogy maga is méltó legyen a hagyományokhoz. Tizenéves korában kezdte fellépéseit, 1955-ben Turán László zongorista meghívta zenekarába. 1963-ban megalakította első önálló együttesét, ugyanabban az évben részt vett a legelső dzsesszfesztiválon, a jugoszláviai Bledben, egy évvel később pedig elnyerte a prágai dzsesszfesztivál virtuóza elismerést.

Pege Aladár, 1960-as évek (Fotó: pegealadar.hu)1969-ben végzett a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola nagybőgő tanszakán, ahol 1970-től maga is tanított. A hetvenes évek közepén Reinhold Zeppereznél folytatta tanulmányait Nyugat-Berlinben. A Berlini Filharmonikus Zenekarban ő volt Herbert von Karajan szólóbőgőse.

A műfaj elismert egyéniségeként nemcsak itthon, hanem külföldön is rendszeresen koncertezett, a legrangosabb fesztiválokon lépett fel, egyebek között a New-York-i Carnegie Hall-ban Herbie Hancock együttesével, a montreux-i fesztiválon 1970-ben az Európa legjobb szólistája díjjal tüntették ki, a világ dzsessz szakírói 1981-ben a világ legjobb bőgősének szavazták meg.

Számos önálló lemeze jelent meg itthon és külföldön. A kilencvenes évek elejétől kezdve évente két lemezt – egy dzsessz- és egy komolyzenei albumot – jelentetett meg. 1963 óta komponált és hangszerelt, gyakran adott klasszikus zenei szólókoncerteket, és számos nagybőgőátiratot is készített.

Művészete elismeréseként megkapta a Liszt Ferenc-díjat (1977), az érdemes művész címet (1986), a Budapestért Díjat (1999), valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét (2000). A Kossuth-díjat 2002-ben vehette át “a dzsessz magyarországi népszerűsítéséért, kiemelkedően eredményes oktatói tevékenységéért”.

Pege Aladár mindig tiltakozott az ellen, hogy műfaji keretek közé szorítsák. Zeneakadémiát végzett nagybőgő-művésznek tartotta magát, aki szinte minden műfajban képes magas színvonalú produkcióra. A komolyzene és a dzsessz – egymással csak látszólag ellentétes – együtt volt jelen játékában. Mivel hangszerének irodalma kevés szólólehetőséget biztosított számára, mindig arra törekedett, hogy bővítse ebbéli repertoárját is. A magyar zenei élet egyik legsokoldalúbb egyénisége több mint ötven esztendőt töltött a színpadon.

Pedagógiai munkája mellett világszerte adott koncerteket, amelyeken a dzsessz és a komolyzene egyforma hangsúllyal szerepel. Technikai tudása, improvizációi és virtuozitása miatt a legjobb dzsessz-zenészek közt emlegették, aki elképesztő könnyedséggel és lendülettel kezelte hangszerét. Olyan neves művészekkel játszott együtt, mint Herbie Hancock, Oscar Peterson vagy Art Farmer. Charles Mingus a hangszerét hagyta rá annak jeleként, hogy őt tartja utódjának. A hangszert Mingus özvegye adta át Pegének. Pályafutása alatt itthon több formációt (trió, kvartett, kvintett) szervezett, együtt zenélt mások mellett Babos Gyulával, Kőszegi Ferenccel, Kovács Gyulával.

A világhírű művész, akit a zenekritikusok a nagybőgő Paganinijeként is emlegették, 2006. szeptember 23-án hunyt el Budapesten. Halála után két évvel megalakult a nevét viselő emlékbizottság, amely szellemi hagyatékának megőrzését és emlékének ápolását tűzte ki céljául, s amely nevével emlékdíjat alapított.

Címkék: ,

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek