2017. szeptember 25.  Hétfő
Gyengén felhős 14 °C Gyengén felhős
Rovatok
2017. szeptember 25.  Hétfő   Eufrozina, Kende
Gyengén felhős 14 °C Gyengén felhős

William Faulkner világa

Mechwart András munkássága

Jack Kirby 100

Caligula, az őrült császár

William Faulkner világa  
120 éve született William Faulkner, akinek művészete a Dél világában gyökeredzik. Nosztalgiával nézi a hagyományos, ültetvényes világ pusztulását, nem tudja elfogadni az iparosodó társadalmat.
Mechwart András munkássága  
110 éve, 1907. június 14-én halt meg Mechwart András gépészmérnök, a Ganz gyár legjelentősebb fejlesztője, a forgóeke, a hengerszék, a gőzkazán feltalálója.
Jack Kirby 100  
100 éve, 1917. augusztus 28-án született New Yorkban Jack Kirby, a képregény atyja, az amerikai populáris kultúra megkerülhetetlen alakja.
Caligula, az őrült császár  
2005 éve született Caligula római császár, aki uralkodása alatt szörnyen kegyetlen és gátlástalanul pazarló volt.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Pege Aladár, a “nagybőgő Paganinije” című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Pege Aladár, a “nagybőgő Paganinije”

Szerző: / 2014. október 8. szerda / Kultúra, Zenevilág   

Pege Aladár (MTI Fotó)“A dzsesszt érezni kell, az improvizációt nem lehet kigyakorolni, megtanulni.” A magyar zenei élet egyik legsokoldalúbb egyénisége több mint ötven esztendőt töltött a színpadon. Pege Aladár Kossuth-díjas dzsessz-zenész, “a nagybőgő Paganinije” 75 éves lenne.

“A dzsesszt érezni kell, az improvizációt nem lehet kigyakorolni, megtanulni. Azért vagyok szerencsés, mert klasszikus zenét és dzsesszt is tudok játszani.”

Pege Aladár Kossuth-díjas dzsessz-zenész, “a nagybőgő Paganinije” 75 éve, 1939. október 8-án született. Neves nagybőgős családban jött a világra, s gyerekkorától arra törekedett, hogy maga is méltó legyen a hagyományokhoz. Tizenéves korában kezdte fellépéseit, 1955-ben Turán László zongorista meghívta zenekarába. 1963-ban megalakította első önálló együttesét, ugyanabban az évben részt vett a legelső dzsesszfesztiválon, a jugoszláviai Bledben, egy évvel később pedig elnyerte a prágai dzsesszfesztivál virtuóza elismerést.

Pege Aladár, 1960-as évek (Fotó: pegealadar.hu)1969-ben végzett a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola nagybőgő tanszakán, ahol 1970-től maga is tanított. A hetvenes évek közepén Reinhold Zeppereznél folytatta tanulmányait Nyugat-Berlinben. A Berlini Filharmonikus Zenekarban ő volt Herbert von Karajan szólóbőgőse.

A műfaj elismert egyéniségeként nemcsak itthon, hanem külföldön is rendszeresen koncertezett, a legrangosabb fesztiválokon lépett fel, egyebek között a New-York-i Carnegie Hall-ban Herbie Hancock együttesével, a montreux-i fesztiválon 1970-ben az Európa legjobb szólistája díjjal tüntették ki, a világ dzsessz szakírói 1981-ben a világ legjobb bőgősének szavazták meg.

Számos önálló lemeze jelent meg itthon és külföldön. A kilencvenes évek elejétől kezdve évente két lemezt – egy dzsessz- és egy komolyzenei albumot – jelentetett meg. 1963 óta komponált és hangszerelt, gyakran adott klasszikus zenei szólókoncerteket, és számos nagybőgőátiratot is készített.

Művészete elismeréseként megkapta a Liszt Ferenc-díjat (1977), az érdemes művész címet (1986), a Budapestért Díjat (1999), valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét (2000). A Kossuth-díjat 2002-ben vehette át “a dzsessz magyarországi népszerűsítéséért, kiemelkedően eredményes oktatói tevékenységéért”.

Pege Aladár mindig tiltakozott az ellen, hogy műfaji keretek közé szorítsák. Zeneakadémiát végzett nagybőgő-művésznek tartotta magát, aki szinte minden műfajban képes magas színvonalú produkcióra. A komolyzene és a dzsessz – egymással csak látszólag ellentétes – együtt volt jelen játékában. Mivel hangszerének irodalma kevés szólólehetőséget biztosított számára, mindig arra törekedett, hogy bővítse ebbéli repertoárját is. A magyar zenei élet egyik legsokoldalúbb egyénisége több mint ötven esztendőt töltött a színpadon.

Pedagógiai munkája mellett világszerte adott koncerteket, amelyeken a dzsessz és a komolyzene egyforma hangsúllyal szerepel. Technikai tudása, improvizációi és virtuozitása miatt a legjobb dzsessz-zenészek közt emlegették, aki elképesztő könnyedséggel és lendülettel kezelte hangszerét. Olyan neves művészekkel játszott együtt, mint Herbie Hancock, Oscar Peterson vagy Art Farmer. Charles Mingus a hangszerét hagyta rá annak jeleként, hogy őt tartja utódjának. A hangszert Mingus özvegye adta át Pegének. Pályafutása alatt itthon több formációt (trió, kvartett, kvintett) szervezett, együtt zenélt mások mellett Babos Gyulával, Kőszegi Ferenccel, Kovács Gyulával.

A világhírű művész, akit a zenekritikusok a nagybőgő Paganinijeként is emlegették, 2006. szeptember 23-án hunyt el Budapesten. Halála után két évvel megalakult a nevét viselő emlékbizottság, amely szellemi hagyatékának megőrzését és emlékének ápolását tűzte ki céljául, s amely nevével emlékdíjat alapított.

Címkék: ,

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek