Újabb mérföldkőhöz érkezett a kerecsensólymok védelme: idén 17 fiatal madár kapott műholdas jeladót a LIFE SakerRoads program keretében. A kutatók a modern technológia segítségével a fokozottan védett ragadozók életét, vándorlását és veszélyeztetettségét vizsgálják.
A kerecsensólyom Magyarország egyik legértékesebb és legveszélyeztetettebb ragadozó madara. A fokozottan védett faj egyedei már február elején megkezdik territóriumaik elfoglalását, ezért a LIFE SakerRoads projekt szakemberei ettől az időszaktól fokozott figyelemmel követik a költőpárok életét – írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
A fiókák gyűrűzésére és biometriai adatainak rögzítésére minden évben május és június között kerül sor. A hagyományos természetvédelmi munkát az elmúlt években korszerű technológia egészítette ki: a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei 2024 óta GPS-jeladókkal is ellátják a fiatal kerecsensólymokat.
Az idei szezonban a Dévaványai-síkon és a Jászság Különleges Madárvédelmi Területein összesen öt fészekből 17 fióka kapott műholdas nyomkövetőt. A jelölt madarak valamennyien fán költő párok utódai voltak. A LIFE SakerRoads program indulása óta így már 86 fiatal kerecsensólyom mozgását követhetik nyomon a kutatók.
A mindössze 11 grammos eszközök alig jelentenek terhelést a madarak számára, ugyanakkor rendkívül értékes adatokat szolgáltatnak mozgásukról, élőhelyhasználatukról és túlélési esélyeikről. Az így nyert információk nemcsak hazai, hanem nemzetközi természetvédelmi szempontból is jelentősek, hiszen hozzájárulnak a faj hosszú távú megőrzéséhez.
A jeladók felszerelésével egy időben állatorvosi és genetikai mintavételezésre is sor került. A vizsgálatok segítségével a szakemberek képet kapnak a fiókák egészségi állapotáról, a DNS-elemzések pedig lehetővé teszik a szülőpárok azonosítását és a populáció genetikai hátterének feltérképezését.
A terepi munka ezzel a szakaszával lezárult, a következő hónapokban az összegyűjtött adatok elemzése és a madarak folyamatos nyomon követése kerül a középpontba. A kutatók célja, hogy a kerecsensólymok pusztulásának okait minél pontosabban feltárják, és az eredményekre építve hatékonyabb természetvédelmi intézkedéseket dolgozzanak ki. A műholdas jeladók ráadásul lehetővé teszik a gyors beavatkozást is, amennyiben valamelyik madár veszélybe kerül.
A program megvalósításában a Bükki, a Hortobágyi és a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a természetvédelmi őrszolgálatok munkatársai működtek közre, a MAVIR Zrt. szakembereinek támogatásával.
A projektről további információ a kerecsensolyom.hu oldalon és a LIFE SakerRoads közösségi felületein érhető el.
