Rembrandtot nem érdekelték a konvenciók, a műveit művészi sugallatait követve, teljes szabadsággal alkotta meg. Újabb „csemegét”, ezúttal Rembrandt rézkarcait tekinthetjük meg a Semsey-kastélyban.
A tavalyi Picasso-kiállítás, majd a Chagall, Dalí, Dix, Dürer és Schongauer bibliai illusztrációiból rendezett válogatást követően idén tavasszal az Európa-szerte nagy sikert aratott, több mint 270 rézkarcot felvonultató Rembrandt-gyűjtemény kerül bemutatásra a balmazújvárosi Semsey-kastélyban.
Rembrandt Harmensz Gerritszoon van Rijn 1606. július 15-én születetett és 1669. október 4-én hunyt el. Hagyatéka több mint hatszáz festmény és tekintélyes számú rézkarc volt.
Rembrandt fiatal festőként a 1620-as évek közepétől kezdett rézkarcokat készíteni, és alkotott egy sorozat meglepő, kisméretű önarcképet. A portrékon néha grimasz, máskor keserű vagy gúnyos arckifejezés látható, de az arc mindig nagyon kifejező. Ezek a képek már ízelítőt adnak az 1630-as évektől festett arcképek stílusából.
Rézkarcai között találhatók önarcképek, tájképek, valamint bibliai, mitológiai és történelmi témájú művek.
Ismert, hogy a jeleneteket Rembrandt mindig nagyon drámai és különösen mozgalmas környezetben, képzelet szülte díszletek között ábrázolta. Az életszerűséget a festő a rendkívül érzékletes arckifejezésekkel biztosította, a témák megfogalmazásában Rembrandtnak az a szándéka munkált, hogy a történelmet szembeállítsa a történelemcsinálókkal, és az eseményeket „dramatizálja” annak érdekében, hogy „igazabb” és meggyőzőbb ábrázolásukat adhassa.
Rembrandt az egész európai kultúrában kitüntetett helyet foglal el. Elődeivel, de akár követőivel összehasonlítva is nyilvánvaló tökéletes eredetisége és szellemi örökségünk alakításában játszott szerepe.
A Szépművészeti Múzeum 2006-os Rézkarcok és rajzok, majd a 2014-es Rembrandt és a holland arany évszázad festészete című Rembrandt-kiállításai után elmondhatjuk, hogy Rembrandt művészetének ma is aktuális, megrendítő emberségét kívánja bemutatni, melynek köszönhetően, jóllehet az évszázadok folyamán a művészetéről alkotott kép kissé mindig módosult, egyben mégsem változott: alkotásainak csodálatában. Művészete nemcsak annak a fejlődésnek a betetőzése, ami a 15. században Jan van Eyck festészetével kezdődött, hanem a műveiből áradó mély humanizmus és kifejezésbeli gazdagság révén az egyetemes emberi kultúra kivételes értéke.
A Semsey Kastélyban megtekinthető 273 db-os Rembrandt-gyűjtemény felöleli a holland mester egész művészetét: bibliai ábrázolásai, tájképei éppúgy megtalálhatóak benne, mint portréi, köztük több önarcképe. Így a komplett grafikai anyag nemcsak Rembrandtnak állít emléket, hanem a 19. század második felének ragyogó grafikusának, Armand Durand-nak is. A tárlatot 2016. február 11-től, április 24-ig tekinthetik meg az érdeklődők.
A tárlatot Dr. Pankaszi István, a Szépművészeti Múzeum grafikai főrestaurátora nyitja meg február 11-én, az esemény vendége lesz Gajus Scheltema holland nagykövet. A tárlaton Rembrandt-fakszimiléket is láthat a nagyérdemű a Francia Nemzeti Könyvtár anyagából. A nyomatokat a Louvre megbízásából Armand Durand neves francia művész készítette el különleges technikával 1865 és 1867 között, s szerepel rajtuk a Francia Nemzeti Könyvtár bélyegzője és katalógusszáma.
