„vannak vidékek gyönyörű / tájak ahol a keserű / számban édessé ízesül ” Ezen a héten a 87 éve született Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő, író, műfordító felkavaró versét ajánljuk.
Kányádi Sándor, az erdélyi magyar irodalom egyik legnagyobb alakja 85. születésnapjának ünneplésekor mondta: az az igazi költő, akinek halála után évszázadokkal is mondják a verseit, ilyen például Petőfi Sándor. Hozzátette, hogy az ő Magyarországa addig terjed, ameddig a magyar nyelv, és ezt az általa nagyon szeretett országot addig szolgálja, ameddig csak tudja.
Gyermekeknek szóló műveit talán jobban ismeri az érdeklődő olvasó, pedig Kányádi lírája magával ragadó, elgondolkodtató és felkavaró. Első verseskötete Virágzik a cseresznyefa címmel 1955-ben jelent meg. Életművének fontos részét képezik az esszék és műfordítások, de írt drámát és forgatókönyvet is. Több vers- és mesekötete szól a gyermekeknek, számos versét a Kaláka együttes zenésítette meg.
KÁNYÁDI SÁNDOR: ELŐHANG
vannak vidékek gyönyörű
tájak ahol a keserű
számban édessé ízesül
vannak vidékek legbelül
szavak sarjadnak rétjein
gyopárként sziklás bércein
szavak kapaszkodnak szavak
véremmel rokon a patak
szívemben csörgedez csobog
télen hogy védjem befagyok
páncélom alatt cincogat
jeget-pengető hangokat
tavaszok nyarak őszeim
maradékaim s őseim
vannak vidékek viselem
akár a bőrt a testemen
meggyötörten is gyönyörű
tájak ahol a keserű
számban édessé ízesül
vannak vidékek legbelül
(1982)
