Minden év július elseje a magyar egészségügy legnagyobb ünnepe. Ezen a napon Semmelweis Ignác orvosra, a magyar orvostudomány egyik legnagyobb alakjára, a gyermekágyi láz kóroktanának megalapozójára emlékezünk.
„Az anyák megmentője”
Semmelweis Ignác (Buda, 1818. július 1. – Bécs, Döbling, 1865. augusztus 13.), az anyák megmentője nevét ma sok más intézmény közt orvosi egyetem és orvostörténeti múzeum is büszkén viseli. Ehhez azonban halálának száz éves évfordulójáig kellett várni, és szobrot is először csak halála után negyven évvel állítottak neki és neveztek el róla egy utcát. Egykori munkahelye, a bécsi nőklinika, ahol annyi üldöztetés érte, csak halála után 126 évvel, 1991-ben vette fel a nevét.
Tulajdonképpen mit fedezett fel Semmelweis? – teszi fel a kérdést Benedek István Semmelweis című kötetében.
„Vannak, akik erre egyszerűen azt válaszolják: a kézmosást. Bármilyen primitívnek tűnik a válasz, alapjában mégis igaz, ha kézmosáson a kóroktani prevenciót értjük. Semmelweis nem azt fedezte fel, hogy kezet kell mosni, hanem hogy miért, mikor és hogyan kell kezet mosni – vagyis az okszerű aszeptikus prevenciót.”
Felfedezését nagyon sokan elutasították, számos ellenséget szerzett magának azok között az orvosok között, akik büszkék voltak kezük „kórházi szagára” és mélységesen sértette őket a feltételezés, hogy ők okoznák a betegek halálát. Ahol azonban bevezették a fertőtlenítést, szinte teljesen megszűnt a gyermekágyi láz. Amikor aztán kitört az 1848-as forradalom, a bécsi orvosok a nemzeti érzésre apellálva megszabadultak kényelmetlen magyar kollégájuktól, akinek Pestre kellett költöznie. Távozásával megszűnt a kényelmetlen kézmosás, ezzel egyidejűleg újra rekordmagasságba szöktek a gyermekágyi lázzal összefüggő halálozások – ők azonban ezt nem bánták, mert megmaradt a büszkeségük.
2013-ban az UNESCO döntése alapján a világemlékezet részévé nyilvánították Semmelweis Ignác gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezéseinek 1847 és 1861 között nyomtatott formában megjelent változatát. A Semmelweis-dokumentáció része az orvos gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezéséről szóló Die Aetiologie, der Begriff und die Prophylaxis des Kindbettfiebers (A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és megelőzése) című kiadvány, amely 1860-ban Bécsben jelent meg (1861-es évszámmal), valamint egy Orvosi Hetilapban megjelent írás is.
A Semmelweis-nap
Zárva lesznek a gyógyszertárak, a háziorvosi rendelők és a szakrendelők július 1-jén, szerdán, az egészségügyi dolgozók munkaszüneti napján, a Semmelweis-napon.
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) azt közölte: szerdán ügyeleti rend lesz az egészségügyi ellátásban, így a háziorvosi és a kórházi ellátásban is. A háziorvosi rendelők bejáratánál, jól látható helyen fel kell tüntetni a legközelebbi felnőtt és gyermekorvosi ügyelet címét, telefonszámát.
A gyógyszerellátást a legtöbb településen szintén ügyeleti rend szerint biztosítják. A patikák bejáratánál is jól látható helyen és jól olvasható módon jelezni kell a szolgálati rendet, az elérhetőséget és a legközelebbi folyamatosan nyitva tartó vagy készenléti, ügyeleti szolgálatot teljesítő közforgalmú gyógyszertár nevét, címét, telefonszámát, valamint az ügyelet, készenlét kezdő és befejező időpontját – közölte az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) az MTI-vel. Bővebb információ az intézet honlapján olvasható.
A mentők július 1-jén is teljes kapacitással dolgoznak, országszerte 718 mentőegység riasztható. Ez összesen 1600 mentődolgozó szolgálatát jelenti – közölte az Országos Mentőszolgálat.
Az egészségügyi államtitkárság kezdeményezésére 2011 óta munkaszüneti nap július 1-je, Semmelweis Ignác születésnapja az egészségügyi és az egészségügyben dolgozóknak.
