A hipertóniát gyakran nevezik csendes gyilkosnak, mert az egészségi állapotra gyakorolt hatásai rendszerint csak a betegség kései szakaszaiban érzékelhetők. Ma van a magas vérnyomás (hipertónia) világnapja.
A felnőtt magyar lakosság 89 százaléka elégedett az egészségi állapotával vagy legalábbis kielégítőnek tartja azt, csaknem kétharmada jónak vagy nagyon jónak tekinti, az egészségügyi ellátásokkal pedig a túlnyomó többség elégedett a KSH idén végzett felmérése szerint. A felmérésben a lakosság jelentős része arról számolt be, hogy rendszeresen jár szűrővizsgálatokra, ellenőrizteti a vérnyomását.
A Hipertónia Világszervezet 2005. évi kezdeményezésére ezen a napon hívják fel a lakosság figyelmét a sokszor rejtve maradó kór veszélyeire, a megelőzés fontosságára és lehetőségeire, a betegség kezelésének módozataira. A legelterjedtebb krónikus betegségtől világszerte egymilliárd ember szenved, és a kór évente 8 millió életet követel. A betegség nemcsak a fejlett országok mind túlsúlyosabb lakosságának körében tapasztalható, hanem a szegény afrikai országokban is terjed.
A hipertóniát gyakran nevezik csendes gyilkosnak, mert az egészségi állapotra gyakorolt hatásai rendszerint csak a betegség kései szakaszaiban érzékelhetők. Makacs tévhit, hogy a vérnyomás szintjének növekedése fejfájással jár. Az elhanyagolt hipertónia a szívizominfarktus és az agyi érkatasztrófák (stroke) legfontosabb okainak egyike, de meghatározó szerepe van a vesebetegségek és a vakság kialakulásában is.
Magas vérnyomás betegségről ismételten 140/90 higanymilliméter felett mért vérnyomás esetén beszélünk, normálisnak a 130/85 Hgmm alatti vérnyomás tekinthető. Magyarországon minden harmadik-negyedik felnőttnek, a 60 éven felüliek több mint felének magas a vérnyomása, és a fiatalok között is egyre gyakoribb ez a kórkép. Hazánkban a serdülőkorúak 3 százalékánál diagnosztizálták a betegséget. Gondot okoz az is, hogy a legtöbb ember a magas vérnyomást nem tartja betegségnek, az érintettek többsége nem is tudja, hogy hipertóniás beteg.
Hazánkban a szív- és érrendszeri megbetegedések jelentik az első számú halál – és rokkantsági okot, minden második magyar halálát okozzák -, és e megbetegedéseknek legalább a fele magas vérnyomás következménye.
A hipertóniáról ma már sokat tud az orvostudomány, mégsem gyógyítható, de időben elkezdett óvintézkedéssel, amely az étrendi és életmódbeli változtatások mellett azonnali és rendszerint életre szóló gyógyszeres kezelést jelent, a mellékhatások csökkenthetők, meghosszabbíthatóak az életkilátások, jobbá tehető az életminőség.
A lakosság egészségi állapotát kedvezőtlenül befolyásoló tényezők között az egészségtelen életmód jelentős csoportot érint. Bár elvi szinten a megkérdezettek többsége tisztában van azzal, hogy saját maga is felelős az egészségéért, a lakosság csaknem harmada (29 százalék) dohányzik, 5,4 százaléka önbevallás alapján is nagyivónak minősíthető, 67 százaléka nem sportol. A túlsúlyos-elhízottak közé tartozik a felnőtt lakosság 54 százaléka, a középkorú férfiaknak pedig a 71 százaléka.
