A magyarok többsége naponta kávézik, de nem mindegy, ki mennyit. Egy friss felmérés szerint a nők valamivel gyakrabban nyúlnak a csészéhez, miközben a kotyogós kávéfőző még mindig meglepően tartja magát az új technológiák mellett.
A 16–75 év közötti magyarok 88 százaléka kávézik, és többségük napi rendszerességgel fogyasztja a fekete italt. Bár az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakultak a kávékészítési szokások, a hagyományos eszközök szerepe továbbra is meghatározó.
A statisztikák szerint a rendszerváltás idején egy fő évente átlagosan 2,6 kilogramm kávét vásárolt. A kilencvenes években ez az érték kisebb ingadozásokkal 2,4–2,7 kilogramm között mozgott, majd 1998-ban visszaesett 2 kilogrammra. Az ezredforduló után ismét emelkedés következett: 2000 és 2003 között már évi 2,8 kilogramm volt az átlagos fogyasztás.
„Érdekesség, hogy az első évben, amikor a termékeink a piacra kerültek, a magyarok még átlagosan 2,6 kg kávét vásároltak fejenként a KSH adatai szerint. A ’90-es években ugyan megfigyelhető volt némi ingadozás, de a fogyasztás jellemzően 2,4 és 2,7 kg között mozgott. 1998-ban viszont jelentős visszaesés történt, mert az egy főre jutó kávéfogyasztás mindössze 2 kilogrammra csökkent” – hangsúlyozta Ifj. Szabó Péter, a Mocca Negra Zrt. vezérigazgatója.
A 2010-es évek elején újabb csökkenés volt megfigyelhető, majd 2016-tól ismét növekedni kezdett a kávéfogyasztás. A csúcsot 2021 jelentette, amikor az egy főre jutó éves mennyiség elérte a 3 kilogrammot – ebben valószínűleg az otthon töltött idő növekedése is szerepet játszott. Azóta a fogyasztás visszatért a korábbi, mérsékeltebb szintre.
A nemek közötti különbségek sem elhanyagolhatók: a felmérés szerint a nők 76 százaléka fogyaszt naponta kávét, míg a férfiaknál ez az arány 63 százalék. Korcsoportok szerint a fiatalabbak ritkábban kávéznak rendszeresen, a legidősebbek körében viszont a legmagasabb a napi fogyasztók aránya.
Bár az elmúlt évtizedekben látványosan fejlődtek a kávégépek, a legegyszerűbb megoldás még mindig vezet. A háztartások 45 százalékában kotyogós kávéfőzőt használnak, miközben a karos gépek (32 százalék), a kapszulás rendszerek (25 százalék) és az automaták (17 százalék) is jelentős arányt képviselnek.
A technológiai fejlődés ugyanakkor jól kirajzolható: a kilencvenes években jelentek meg az első eszpresszógépek, a kétezres évek elején a kapszulás rendszerek terjedtek el, majd a 2010-es évektől a „home barista” eszközök – például a karos gépek és a professzionális őrlők – váltak egyre népszerűbbé. Napjainkban már az okos, alkalmazással vezérelhető kávégépek is megjelentek, amelyek akár a felhasználói szokásokhoz is alkalmazkodnak.
A változó technológiák mellett azonban egy dolog állandónak tűnik: a kávézás a mindennapi rutin része maradt Magyarországon, függetlenül attól, hogy kotyogósból vagy érintőképernyős gépből kerül a csészébe.
1 – A kutatást 1200 fős reprezentatív mintán készítette a Bravos forgalmazója, a Mocca Negra megrendelésére az Nrc piackutató cég.
