2017. március 24.  Péntek
Gyengén felhős 9 °C Gyengén felhős
Rovatok
2017. március 24.  Péntek   Gábor, Karina
Gyengén felhős 9 °C Gyengén felhős

Ovidius átváltozásai

Mexikói táj magyar ecsettel

“…nem kell aggódnunk Krúdy jövője miatt”

Glenn Close 70

Ovidius átváltozásai  
2060 éve született Ovidius római költő, akit bár az egyik legkiemelkedőbb római költőként emlegetünk, elsősorban a szerelmi költészet édesszavú költőjeként tartja számon az utókor.
Mexikói táj magyar ecsettel  
Teásbögre-dísz és Salma Hayek-mozi után musical lett Fridából, a közép-amerikai festészet egyik igazán egyéni hangú képviselőjéből.
“…nem kell aggódnunk Krúdy jövője miatt”  
Beszélgetés Krúdy Gyuláról az íróról és a magánemberről és Kemény Gábor Krúdy körül című, 16 stilisztikai tanulmányt tartalmazó kötetéről.
Glenn Close 70  
Saját bevallása szerint a magánéletben normális, a filmvásznon azonban őrült és meggondolatlan dolgokat is művelhet.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Tanulás – holtodiglan című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Psziché

Tanulás – holtodiglan

Szerző: / 2016. szeptember 1. csütörtök / Psziché, Énkép   

iskolás fiú, könyvek“Nincs miért félned, hogy kárba vész a fáradságod: magadnak tanultál” – vallotta Seneca. Az ókori bölcsesség ma, a drasztikusan gyorsan változó világunkban is megállja a helyét.

Csaknem fél évszázadig dicsőségnek számított egy szakmában, egy munkahelyen leélni az aktív éveket. Meglehet, most is tisztelet jár az ilyen életútnak, csak éppen a feltételei szűntek meg annak, hogy valaki azt zavartalanul végig járhassa. Új ma a jelszó: tanulni – egy életen át!

Az ilyenfajta “elméletek” tévedésen alapultak, mert úgy vélték, a testi-lelki érettséggel egyben a szellemi fejlődés is befejeződik, alaposan túlértékelve a biológiai tényezőket. Az élet csakúgy, mint a későbbi kutatások alaposan megcáfolták ezeket az elméleteket, habár a közgondolkodásban olykor még találkozunk ilyen felfogással.

PILINSZKY JÁNOS: VENI SANCTE…
(részlet)
Szeptemberben nyit az iskola. Van-e szebb a kezdet szépségénél? Mikor a sportpálya salakján a futók lekuporodnak a startvonalra, s vékonyka füstöt eresztve eldördül az indítópisztoly? Szabad a pálya, s ismeretlen!
Sose fogom elfelejteni az új könyvek, az új tanárok, az új tantárgyak keltette bizonytalan izgalmat. Iskolaév kezdetén csaknem mindig verőfényes volt az idő, afféle „megbízható” szeptemberi ragyogás fogadott.
Minden érkező gyerek jelentett valami meglepetést. Volt, aki egyetlen nyáron fejjel magasabbra nőtt, volt, aki szerecsenfeketére barnult, s volt, akin éppen az volt a meglepő, hogy semmit se változott. De valami újat mindenki hozott magával: nyári emlékeket, s a viszontlátás örömét.

“Szabad kapacitás”

A felnőttek nevelhetőségével kapcsolatos tudományos kísérletek a múlt század tízes éveiben vették kezdetüket, amihez a felgyorsult társadalmi, gazdasági fejlődés adott indítékot. Egy 1910-ben végzett alkalmassági vizsgálat, amelynek révén új szakmához – a távíró és morze gépek kezeléséhez – kerestek embereket, meglepő eredménnyel zárult. A javarészt, 30-40 éves munkások rendkívül gyorsan és sikeresen tanulták meg a gyakorlati és elméleti ismereteket.

A további vizsgálatok bizonyították, hogy a felnőttek képesek a tanulásra, sőt adott esetben a 24-25 éves emberek jobb hatásfokkal tanultak, mint a 14-18 éves fiatalok. Ebben szerepet játszanak olyan fontos motivációs tényezők, mint az érdek, az érdeklődés, a lemaradástól való félelem, a munkahely megtartása és még sok egyéb. Ámde alapjában mégis azért tudunk felnőtt, akár idős korban is tanulni, mert agyunk befogadóképessége életünk delén túl is megmarad. A tudósok szerint az ember agyának csupán, mintegy 10 százalékát használja fel, így tehát “szabad kapacitás” jócskán áll rendelkezésünkre.

Könyvtár, könyvek és hallgató az egyetemen (Fotó: pixabay.com)

Folyamatos önképzésre van szükségünk

Korunkban nyilvánvaló, hogy az iskolák elvégzése után is még “befejezetlen” az ember, az iskola nem adhat elegendő ismeretanyagot egy egész élet munkájához. Hiszen új tudományágak jönnek létre, új iparágak, szakmák keletkeznek, óriási változások tanúi vagyunk, még egy adott szakmában is felgyorsult a fejlődés. A változásokkal lépést tartani, a körülöttünk lévő világ dolgaiban eligazodni, csak tanulással, az ismeretek gyarapításával lehet.

Számítaniuk kell a pályaváltoztatásra, pályamódosításra, akár munkaképes korszakuk végéig, ami természetesen átképzést igényel. A fejlett országokban nem ritka, hogy az emberek 4-5 szakmával rendelkeznek. Szinte létszükségletté válik legalább egy-két idegen nyelv ismerete, hiszen az országhatárok átjárhatóságával együtt jár a mobilitás, Hegyeshalom után pedig már kevesen értik anyanyelven előadott mondandónkat. De az is megesik majd, hogy tanulmányútra, szakmatanulásra, átképzésre is a tagállamok valamelyikébe kell utaznunk.

“Tulajdonképpen kész csoda, hogy a modern oktatási módszerek még nem fojtották meg teljesen a kutatás szent kíváncsiságát. E kényes kis virágnak ugyanis az öntözés mellett leginkább szabadságra van szüksége.” (Albert Einstein)

A felnőttek tanulása természetesen nemcsak a motivációs szinttől függ, hanem több egyéb tényezőtől is. Például, hogy mikor fejezte be a tanulást az illető, az iskola befejezése óta képezte-e önmagát. Ismert tény, hogy a tanulást az idegrendszer rugalmassága, plaszticitása teszi lehetővé. Aki nincs “tréningben”, elveszti ezt, a megtorpanás pedig szükségszerűen visszaeséshez vezet. Ezért válaszolta joggal egy francia gondolkodó arra a kérdésre, hogy meddig tartson a nevelés-oktatás: pontosan addig, míg az élet. És ez nagyon is egybevág uniós jövőnk személyre szóló követelményeivel.

Iskolakezdés, tanulás, tankönyvek és tanszerek (Fotó: pixabay.com)

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek