2017. augusztus 24.  Csütörtök
Közepesen felhős 10 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. augusztus 24.  Csütörtök   Bertalan
Közepesen felhős 10 °C Közepesen felhős

Ahol Kölcsey nyugszik

Pest első állandó magyar színháza

Szent István emlékezetének napja

Új szereplőket keres a Barátok közt

Ahol Kölcsey nyugszik  
Kölcsey Ferenc 1838. augusztus 23-án hunyt el Csekén, a mai Szatmárcseke elődtelepülésén. Nyughelye a Tisza-parti falu egyik nevezetessége, a népi csónakos fejfás temető.
Pest első állandó magyar színháza  
180 éve, 1837. augusztus 22-én, 180 éve megnyílt Pest első állandó magyar színháza, a Pesti Magyar Színház, 1840-től Nemzeti Színház.
Szent István emlékezetének napja  
Államalapító Szent István ünnepe, nemzeti ünnep, az egyik legrégibb magyar ünnepnap.
Új szereplőket keres a Barátok közt  
Az RTL Klub sorozata 15 éven felüli, új szereplőket keres: a Barátok közt leendő arcait négy időpontban válogatja a csatorna.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Az első nyilvános mozielőadás csodája című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Szubkultúra

Az első nyilvános mozielőadás csodája

Szerző: / 2015. december 28. hétfő / Szubkultúra, Filmvilág   

Auguste és Louis Lumiére (Fotó: Wikipédia)A belépő egy frank volt, s bár az első nap csak 33 frank bevétel jött össze, megkezdődött a mozi története. 120 éve, 1895. december 28-án tartották Párizsban az első nyilvános mozielőadást.

A mozgókép története fogadással kezdődött: az amerikai Central Pacific vasútcég elnöke, Leland Stanford 1873-ban 25 ezer dollárt tett arra: van olyan pillanat, amikor a vágtató ló négy lába a levegőben van. A bizonyításra Edward Muybridge fotóst kérték fel, akinek 1/500-ad másodperccel készített több képén a négy láb a levegőben volt, Stanford nyerte a fogadást.

Cinématographe plakát - Lumière (Fotó: Wikipédia) Közben Muybridge 1/1000 másodperces felvételeket készített Stanford lováról, s fotósorozatokat tervezett a finom mozgás megörökítésére. – Ismét a franciák léptek: Emile Reynaud mérnök a phenakistiscope nevű forgó korongot tanulmányozta, amelyre egy figura 8-12 mozdulatát rajzolták, s azt résen át nézve összefüggő mozgássor látszott. A zootrope még egyszerűbb volt: egy dob belső oldalán sorakozó képek a futó réseken át nézve megelevenedtek. Reynaud a dob közepébe tükörkoszorút tett, a mozgás folyamatosabbá vált, a fázisok egymásba folytak át. Ötletét praxinoszkóp néven szabadalmaztatta s gyártani is kezdte.

Amerikában Muybridge is folytatta: 1878-ban keresztben zsinórokat helyezett el, ezeket átszakítva, a lovak maguk hozták működésbe a 12 kamerát – a vágtató lovak képei bejárták a világot. Muybridge ezután a diavetítővel párosította a forgó korongot, s zoogyroscpoe nevű készülékét 1880-ban mutatta be San Franciscóban, nagy sikerrel. Reynaud is vetíteni kezdte figuráit, praxinoszkóp-színháza 12 képet vetített egy mp alatt – szemünk a képek 1/10 mp-nél rövidebb felvillanásait folyamatos mozgásként érzékeli. Mindketten megoldották a mozgás felbontását, összeillesztését és kivetítését is. Muybridge 1881-ben Európában mutatta be mozgó állatképeit. – A francia Étienne Marey az ő hatására madárképeket akart készíteni, s felhasználta Janssen revolverét, e pillanatképeket egyetlen lemezre rögzítette. Az elmozduló képeket résen át kellett nézni, így azok egymásba folytak.

Louis Le Prince volt az, aki ki akart lépni az egy mp-es vetítési időből. Rájött, hogy egy csíkra kell a képeket rögzíteni, ezért 16 lencsével és négy szalaggal dolgozott, melyekre felváltva vette fel a látványt. 1886-ban szabadalmaztatott készüléke szaggatottan vitte tovább a fényérzékeny szalagot, az a felvétel pillanatában állt. A vetítés is így történt, s ő alkalmazta először a fogazást is. Marey is eljutott a filmszalaghoz, gépe annak mozgását megállítva exponált. – A német Ottomar Anschütz takarókorong helyett a fényt tette szaggatottá.

Edison 1887-ben kezdett a mozgóképpel foglalkozni. A képeket henger palástjára vitte fel, s nagyítóval kellett nézni. – Le Prince felvevője egy lencsével és celluloid tekercsfilmmel működött, de Párizsba utazva a feltaláló eltűnt és sosem került meg. – Amerikában 1888-ban George Eastman celluloid-tekercsfilmes fotómasinát dobott piaca, ez Edisonéknak adott új lökést. Munkatársa, William Dickinson a fonográffal egyesítette a filmet, s a mozgókép megszólalt, de Edison nem akart vetíteni, egyszemélyes látványosságot képzelt el, s csak amerikai szabadalmat kért kinetográfjára. 1892-ban Anschütz módosított gyorsnézőjével 16 ezer embernek vetített Berlinben. – Edison 1894-ben nyílt New York-i kinetoszkóp-szalonjában öt készüléken lehetett filmet nézni, 25 centért. Ez védettség híján hamar elterjedt Európában, a Lumière-fivérek apjuktól kaptak egyet. Ők felismerték: a kivetítés lenne az igazi, Louis egy varrógép nyomán oldotta meg a film szaggatott mozgását, mely fokozatosan vitte tovább a szövetet. Lumière-ék két pecket alkalmaztak, ezek a fogazásba akadva húzták a filmet, majd visszahajolva otthagyták azt a vetítés idejéig.

A Lumière-fivérek 1895. február 13-án szabadalmaztatták mozgófénykép-találmányukat Lyonban, az első filmvetítést itt tartották március 22-én a Nemzeti Ipart Támogató Társaság előtt. Első, egyperces filmjük címe: A munkaidő vége, ezen a munkások kijövetelét mutatták a gyárból. A sorozatgyártásban Jules Carpentier néhány változtatást alkalmazott.

Lumière: L Arroseur arrosé, Az első moziposzter,  1895 (Fotó: Wikipédia)

Ezután 1895. december 28-án a párizsi Boulevard des Capucines-i Grand Caféban mutatták be a fizető közönségnek filmjeiket: a Lelocsolt locsolót, A vonat érkezését s még nyolc darabot. A belépő egy frank volt, s bár az első nap csak 33 frank bevétel jött össze, ezzel kezdődött a mozi története. Lumière-ék ugyanazzal a készülékkel vették fel és vetítették a filmet, 16 kockát másodpercenként. Hétköznapi jeleneteket örökítettek meg: kártyázókat, egy dolgozó kovácsot, egy gyermek etetését, 1896-ban több mint negyven filmet forgattak. Ők készítették az első tudósítást a francia Fényképészeti Társaság Konferenciájáról s az első dokumentumfilmet, a lyoni tűzoltókról. Lumière-ék vezették be a vágást és a fahrtot, a felvevőgép mozgatását. Cégük összesen 1400 filmet forgatott, ez jelentős anyagi sikert is hozott számukra. 1896-tól operatőröket küldtek a világ számos városába, ahol azok filmeket forgattak és vetítéseket rendeztek.

Az első magyarországi filmvetítések 1896. május 10-én kezdődtek Budapesten. Lumière-ék megbízottja a körúti Royal Szálló kávéházi részében naponta többször félórás műsort vetített, s a budapesti millenniumi díszfelvonulásról is készített mozgóképeket.

Megöntözött öntöző (L\'arroseur arrosé) (Fotó: Wikipédia)

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek