Bár az első filmjük bevétele csak 30 frank volt, ezzel kezdődött meg a mozi története. 120 éve, 1895. február 13-án állították ki a szabadalmi oklevelet a francia Lumière fivérek találmányáról, a mozgófényképről.
A fotókkal kapcsolatos hivatás a Lumière fivérek, Auguste és Louis családi öröksége volt. Az apa, Claude-Antoine Lumière fényképészeti vállalkozást folytatott, amiből a gyerekek is részt vállaltak: Louis a kereskedelmi filmelőhívás kérdéseivel foglalkozott, és már 18 évesen fényképlemezeket gyártó üzemet létesített. 1890-ben Auguste hozta forgalomba az első tekercsfilmet (addig csak üveglemezekre fényképeztek).
1894-ben apjuk Párizsban részt vett Thomas Edison kinetoszkópjának bemutatóján. Hazatérve beszámolt fiainak a kémlelőlyukon át nézhető szerkezetről, ekkor kezdtek gondolkozni a mozgóképek vetítésének lehetőségén. Amikor vásároltak egy kinetoszkópot, megállapították: az a legnagyobb hibája, hogy a film a gépben folyamatosan fut, ezért nem elég világos a kép. Arra is gondoltak, hogy mennyivel hatásosabb volna, ha a mozgóképeket egy ernyőre lehetne kivetíteni. Arra is rájöttek, hogy ez csak úgy lehetséges, ha a film szaggatottan mozog a vetítőkapu előtt, s lehetőleg kétszer annyi ideig áll, mint ameddig a következő kocka a helyére ugrik.
A megoldást Louis találta meg: két pecket alkalmazott, amelyek beakadnak a képkocka két oldalán lévő lyukakba, lehúzzák a filmet, majd hátrahajlanak, állva hagyva azt, és közben a következő lyukpárhoz ugranak fel. Lumière-ék 1895. február 13-án szabadalmaztatták találmányukat. A filmet ugyanazzal a készülékkel vették fel és vetítették le, 16 kockát másodpercenként, míg Edison gépe 46 kocka sebességgel futott. Európában Edison gépe is elterjedt, de a kukucskáló doboz komoly hátránnyal indult Lumière-ék vetítőgépével szemben, mert a feltaláló ragaszkodott eredeti megoldásához.
Az első filmvetítést 1895. március 22-én tartották Párizsban a Nemzeti Ipart Támogató Társaság előtt, első egyperces filmjük címe A munkaidő vége volt, s a gyárból távozó munkásokat ábrázolta. 1895. december 28-án vetítették – óriási közönségsiker mellett – a párizsi Boulevard des Capucines-n lévő Grand Caféban első nyilvánosan bemutatott filmjüket, a híres Lelocsolt locsoló (L’ Arroseur arrosé) című burleszket. Bár aznapi bevételük csak 30 frank volt, ezzel kezdődött meg a mozi története.
Más köznapi jeleneteket is megörökítettek, így például a vonat érkezését, 1896-ban negyvennél több ilyen filmet forgattak. Ők készítették az első filmtudósítást a francia Fényképészeti Társaság Konferenciájáról, és az első dokumentumfilmet, mely a lyoni tűzoltókról szólt. 1896-tól operatőröket küldtek a világ számos városába, Budapestre is, ahol filmeket forgattak és vetítéseket rendeztek. Lumière-ék vezették be a vágást és a fahrtot, a felvevőgép mozgatását. Cégük összesen 1400 filmet forgatott, ami jelentős anyagi sikert hozott számukra.
Legnagyobb sikerüket az 1900-as párizsi világkiállításon érték el, ahol 21×16 méteres vászonra vetítettek. A vetítővászon olyan anyagból készült, amely annyi fényt engedett át, amennyit visszavert, így mindkét oldalról nézni lehetett a képet. A fény (franciául Lumière), amely vibrálva tört ki a filmvetítőből, immár nagybetűvel került be a technikatörténetbe.
