Anne Frank a holokauszt egyik legismertebb személye, tragikus története több színdarabban, játékfilmben, operában köszön vissza. A fiatal lány tragédiáját megelőzte az édesapa, Otto keserves küzdelme, hogy vízumot szerezve kimenekítse családját a nácik karmaiból.
Anne Frank mára a tolerancia jelképévé és a Holokauszt „arcává” vált, tragikus történetét számos művészeti formában feldolgozták. Egy önkéntes arra vállalkozott, hogy a YIVO (zsidó kultúrtörténeti) kutatóintézet archívumában megkeresi Anne édesapjának, Otto Franknak a leveleit. Ezek a vízumok megszerzéséért és a család megmentéséért folytatott keserves küzdelmet fedik fel, azaz azt az időszakot, ami az „Anne Frank naplóját” megelőzte. Mint kiderült, kérelmeiket az országok sorra elutasították, mindenki hátat fordított nekik.
Egy friss dokumentumfilm, amely a Nincs menedék: Anne Frank történetének elhallgatott fejezete címet kapta a kislány életének egy kevésbé ismert fejezetét mutatja be. Azt az időszakot, ami megelőzte Anne Frank naplóját: az édesapa, Otto keserves küzdelmét, hogy vízumot szerezve kimenekítse családját a nácik karmaiból. Minden ország hátat fordított nekik, menedék híján pedig nem maradt más, mint elbújni egy titkos rejtekhelyen és bízni a lehetetlenben…
A Frank-család 1942 nyarától kezdve összesen 25 hónapig bujkált a náci fennhatóság alatt lévő Amszterdamban, míg egy ismeretlen személy fel nem jelentette őket. A családot hamarosan Auschwitzba hurcolták, innen pedig a kis Anne-t és a nővérét, Margotot Bergen-Belsenbe vitték tovább, ahol aztán 1945 márciusában mindketten meghaltak tífuszban – nem sokkal a tábor felszabadítása előtt. Anne mindössze 15 éves volt ekkor.
Megannyi ember élt át hasonló sorsot, Anne Frankot a naplója tette híressé, amit 13. születésnapjától kezdve vezetett egészen 1944 augusztusáig. Családjuk tragédiáját egyedül Otto élte túl, akihez eljuttatták lánya jegyzeteit. Hosszas vívódás után 1947-ben adta ki őket Anne Frank naplója címen, amely aztán 65 nyelven jelent még meg. A könyvet már számos formában adaptálták, ezek közül talán az 1959-es, azonos című filmes feldolgozás a legismertebb, Millie Perkins és Shelley Winters főszereplésével, amit 8 Oscar-díjra jelöltek, és ebből 3-at meg is nyert.
A Nincs menedék c. dokumentumfilm is egy kevésbé ismert, de szintén kétségbeejtő oldalát tárja fel Anne Frank történetének. Édesapja, Otto leveleit a YIVO zsidó kultúrtörténeti kutatóintézet tette nyilvánossá sok más kérvénnyel együtt, amiket az akkori menekültügynökségnek nyújtottak be a kétségbeesett, Európát elhagyni próbáló zsidók. Azokra az aktákra, amelyek Otto leveleit tartalmazták, egészen véletlenül bukkantak rá, viszont teljesen új megvilágításba helyezik a férfi szerepét és a holokausztról is többet mesélnek, mint sok könyv vagy film – nem beszélve az amerikai bürokráciáról, ami meggátolta sokak menekülését.
Csak 1938-ban 300 000-en kértek menekültvízumot az USA-tól, de mindössze 20 000-et állítottak ki. Otto már egészen korán felismerte, hogy Hitler Németországa végzetes lehet, ezért segítséget kért egy USA-ban tartózkodó barátjától. Nem maga miatt tette. Ahogy írta: „Elsősorban a gyerekek érdekében. Saját sorsunk kevésbé fontos.”
A levelezéséből derült ki az is, hogy már 1938-ban beadott egy bevándorlási kérelmet az USA-ba – az ügyintézők azonban még 1941-ben is így tanácsolták el a kérelmezőket: „A helyzetet nem látjuk kritikusnak, 6 hónap múlva kérvényezzék újra.”
A dokumentumfilmet hazánkban április 13-án, szombaton 21:00-kor vetíti a Viasat History történelmi csatorna.
