„Az egész zsidósdi egy nagy purimi karnevál, csak a purimmal ellentétben a többi ünnepen kötött a témaválasztás.” Megjelent Rubin Eszter első regénye, a Barhesz.
A barhesz a zsidó konyha péksüteménye, kelt fonott kalács, mákkal bőven megszórva. Szombatra hosszúkás, az őszi nagyünnepekre kerek formában sütik. A regény címe arra utal, hogy ebben a tipikusan huszadik századi magyar történetben úgy fonódik össze a Kohav és a Stier család sorsa, benne az érzéki szerelem, a zsidó hagyomány és a konyhaművészet szálai, akár a barhesz tészta ágai.
„Éjjel-nappal főznek a gasztrománok, befőznek, feldolgoznak, blansíroznak, braisingelnek, konfitálnak, karamellizálnak, posíroznak, szuvidolnak. Gyerekeink maldon sót és szarvasgombás tagliatelle-t követelnek az óvodában. Fogy a sok medvehagyma, lepkeszegmag, kerekrépa, paszternák. Cékla, görögszéna, koriander, sütőtök. Zöldspárga, garnéla, hajdina, quinoa, birsalma, maracuja, marsala, malaga, cikória, rukola.”
Rubin Eszter fiatal magyar írónő első regényével, a Barhesszel mutatkozik be az Ünnepi Könyvhéten; az Ulpius-ház Kiadó gondozásában.
A regény főhősének, Virágnak felnőtt fejjel, egy új szerelem miatt válik igazán fontossá a zsidóság, ekkor mélyed el a hagyományokban és a zsidó konyhaművészetben. A főhős építész, mint a dédapja, de leginkább vaníliaillatú kelttészta- és trüffelépítmények tervein dolgozik. „A bika csillagkép szarvai közt felragyogó legfényesebb csillag, a nap lemenő sugarainál láttuk meg egymást először. A zsidó negyed egyik romkocsmájának pingpongasztala mellett” – meséli Virág, az elbeszélő. Felnőtt fejjel, egy új szerelem miatt válik igazán fontossá számára a zsidóság, ekkor mélyed el a hagyományokban és a zsidó konyhaművészetben. A főszereplő építész, mint a dédapja, de leginkább vaníliaillatú kelttészta- és trüffelépítmények tervein dolgozik. A regény szövetébe természetesen illeszkedő receptek által megismerhetjük a ludaskása, a macaron és mindenekelőtt a barhesz készítésének titkát.
Az író szatirikusan ábrázolja a gasztrománok világát, abszurdba hajló nézőpontból tekint a zsidó lélekre, istenkeresésre, szexre.
„Úgy hiányzott ez a könyv a mai palettáról, mint flódniból a mák. A regényben az egész élet benne van, nevettem, sírtam, aztán főztem és ízleltem, miközben olvastam” – írta a műről Mautner Zsófia gasztroblogger, Míg Radnóti Zoltán rabbi így szólt a regényről: „A Barhesz című könyvből megtanulható, hogyan kell táplálni testileg és lelkileg az embert körülvevő világot és azt is, „hogy sohasem késő tovább formálni a teremtett életedet és az addig biztosnak gondolt lelki vágyaidat”.
„Nem ajánlom ezt a könyvet azoknak, akik nem akarnak éhgyomorra gránátalmás kuszkuszról, bazsalikomos fehércsokoládé-krémről, zsidótojásról, macaronról, birsalmasajtról és persze friss, illatos barheszról olvasni. Nem ajánlom azoknak sem, akiket nem érdekel, hogyan élhet egy a hagyományokat betartó fiatal zsidó nő mindenestül modern életet Budapesten. És nem ajánlom azoknak, akik ragaszkodnak a műfaji határokhoz, és nem kedvelik, ha egy regény hol zsidó életmód-tanácsadó, hol gasztrobiblia, hol szatíra, hol pedig elégia. Ők persze sosem fogják megtudni, hogy sabatkor micve a szex.” Nyáry Krisztián
Rubin Eszter az ELTE Társadalomtudományi Karán diplomázott, majd művészeti iskolát végzett és enteriőrtervezőként dolgozott. Később cukrász képesítést is szerzett, talán ez is közrejátszott abban, hogy első regénye, a Barhesz olyan „ízletesre” sikerült – írta a kiadó.
