„Olyan országból származom, amely éjfélkor született, én pedig nem sokkal déli tizenkettő után haltam meg – majdnem.” A lány, aki harcolt, hogy tanulhasson, és lelőtte egy tálib fegyveres – Malala Juszufzai története.
Amikor a tálibok elfoglalták a Szvat-völgyet, egy kislány kiállt saját jogaiért. Malala Juszufzai nem tűrte az elnyomást, harcba szállt azért, hogy tanulhasson, blogot írt a helyi lányok hétköznapjairól, azt követelte, hogy ne csak a fiúk, hanem a lányok is tanulhassanak, 2012. október 9-én mindezért kis híján az életével fizetett. Ezen a napon Malala épp az iskolából hazafelé tartott, amikor megtámadták és közvetlen közelről fejbe lőtték. Nem sokan bíztak felépülésében. Malala mégis talpra állt.
Malala Juszufzai, a tálibok által tavaly életveszélyesen megsebesített pakisztáni tinédzser lány kapta meg a múlt héten az Európai Parlament emberi jogi elismerését, a Szaharov-díjat. Malalát Nobel-békedíjra jelölésekor Malala úgy vélekedett, hogy nagy megtiszteltetésnek érezné, ha ő kapná meg a kitüntetést, de szerinte, ahhoz még többet kell tennie, hogy valóban kiérdemelje. Malala a valaha élt legfiatalabb hős, akit Nobel-békedíjra jelöltek. A 16 éves kislány egy CNN-interjúban úgy nyilatkozott, hogy a legtöbbet Pakisztán miniszterelnökeként tudna tenni az országáért: „Sok pénzt fordíthatnék a költségvetésből az oktatásra” – jelentette ki.
Egy könyv a nőkért, az elnyomás ellen
„Létezik egy harmadik, mindkettőnél erősebb hatalom: a nőké” (Malala Juszufzai: Én vagyok Malala)
Az én vagyok Malala című regény egy szívbemarkoló és magával ragadó történet egy kislány hétköznapjairól a tálib megszállás alatt, egy családról, amelyet a terrorizmus megpróbált szétzilálni, a nőkért vívott harcról, egy olyan kultúrában, ahol csak a fiúkat veszik emberszámba. A regény a világ össze kislányának és asszonyának lebilincselő olvasmány lehet: bebizonyítja, hogy az önmagunkba vetett hit csodákra képes, hiszen egyetlen ember is elég ahhoz, hogy jobbá tegye a világot.
„Azt gondolták, a golyók majd elhallgattatnak bennünket. De tévedtek. A csöndből több ezer hang szólalt meg. A terroristák azt gondolták, eltéríthetnek a céljainktól és megállíthatnak törekvéseinkben. De az életemben semmi sem változott, egyetlen kivétellel: a gyengeség, a félelem és a reménytelenség elmúlt. Erő és bátorság született helyette.” (részlet Malala ENSZ-ben elhangzott beszédéből)
Malala Juszufzai a pakisztáni Szvat-tartományból származik, ahol a tálibok megtiltották a lányok iskoláztatását, nézetei neveltetésében gyökereznek, édesapja egy lányiskolát vezető pakisztáni iskolaigazgató. Malala első beszédét a lányok oktatáshoz való jogáért 2008-ban tartotta, „Hogy merészel a talibán megfosztani az oktatáshoz való alapvető jogomtól?” címmel. A tálibok 2009 januárjában az összes lányiskolát bezáratták, Malala ekkor – 11 évesen – indította el álnéven a blogját a BBC urdu nyelvű oldalán, amely nagy hírnevet szerzett neki, de hamarosan a fenyegetések is elérték.
A fiatal lány hőstette nem maradt észrevétlen a világ előtt: ma már Malala a világ egyik leghíresebb tinédzsere: 16 évesen 61 millió gyerekért küzd, akik nem járhatnak iskolába. Malala, a 16 éves kislány a nők jogaiért vívott küzdelem szimbóluma. Bátorságát és állhatatosságát 2011-ben Pakisztánban a Nemzeti Ifjúsági Békedíjjal tüntették ki, majd ugyanebben az évben a Nemzetközi Gyermek Békedíjra is jelölték. Ő lett 2013-ban minden idők legfiatalabb Nobel-békedíj várományosa.
A Malala Alapítvány segítségével – amelynek Angelina Jolie az egyik szóvivője és támogatója – Malala továbbra is a lányok tanuláshoz való jogáért folytatott küzdelem élharcosa. Ez a nonprofit szervezet a közösségi szinten megszervezett oktatást és világszerte az oktatásügyért küzdők támogatását tűzte ki céljául. Az Oscar-díjas színésznő így reagált a fiatal lány küldetésére: „Elmeséltem a gyerekeimnek, és neked is el kell: a lányok oktatása veszélyben van Pakisztánban, Afganisztánban, és szerte a világon. Ideje, hogy mindannyian felemeljük a szavunkat.”
A könyv társszerzője, Christina Lamb a világ egyik legismertebb külügyi tudósítója, aki 1987 óta tudósít Pakisztánról és Afganisztánról. Oxfordban és a Harvardon végezte tanulmányait, öt könyv szerzője, öt alkalommal nyerte el az Év Brit Külügyi Tudósítója-díjat, valamint neki ítélték a Prix Bayeux-t, a haditudósítóknak járó legrangosabb európai díjat is. 2007-ben részt vett Karacsiban Benazír Bhuttó kampánykörútján, ahol több tucat ember lett öngyilkos bombamerénylők áldozata. Jelenleg a Sunday Timesnak dolgozik, férjével és fiával London és Portugália között ingázik.
