Tizennyolc újdonság, közte Péterfy Gergely Mindentől keletre, Zoltán Gábor Orgia című könyve, Markó Béla új versei és Grendel Lajos Rossz idők járnak című novelláskötete szerepel a Kalligram kiadó nyári kínálatában.
Zoltán Gábor Orgia című regénye az 1944-es zsidóirtásról szól, a nyilasok szemszögéből bemutatva, hogyan aljasul le az ember egy ideológia foglyaként – mondta el Mészáros Sándor főszerkesztő. Az Orgia a második világháború végnapjaiban játszódó regény a nyilasok szemszögéből mutatja meg, milyen is az, amikor valaki(k) egy eszme nevében önként, kéjjel öl(nek), nemcsak parancsra. A főszerkesztő szerint a szerző jó dramaturgiával, keményen ír a megszégyenítésről, a kiszolgáltatottságról, a test meggyalázásáról, egyfajta antropológiai vizsgálódásként, hogy bizonyos helyzetekben miként aljasulhat le egy ember, a tömeg részeként mennyire van kiszolgáltatva a benne lévő állatias erőknek. Az író dokumentumok alapján tárta fel a történteket, de fikcióként írja meg, a szereplők valóságos személyek, az áldozatok nem – hangsúlyozta.
Felhívta a figyelmet Grendel Lajos Rossz idők járnak című novelláskötetére is, amelyben a szerző folytatja a Négy hét az élet című regényével elkezdett számvetést. Grendel Lajos kései könyveiben a polgári középosztály eltűnését, a tradíció elporladását, az illúziókkal való leszámolást mutatja be – ismertette a főszerkesztő, hozzáfűzve: az író a tőle megszokott groteszk humorral és iróniával jeleníti meg a közelmúlt és a jelen közép-európai sorshelyzeteit, traumáit. Az új novelláskötete a szerzőtől megszokott groteszk humorral és keserű iróniával jeleníti meg a közelmúlt és a jelen közép-európai sorshelyzeteit, traumáit.
Markó Béla Kerítés című új kötete „alkalmi és alkalmatlan versek” gyűjteménye. Az erdélyi költő szabadversei egyszerre szólnak a kései szerelem boldogságáról, az élettől való búcsúzásról, a melankóliáról, az emberi idill és a test romlásának kettősségéről. Mészáros Sándor rámutatott: Markó Béla a megszokott fegyelmezett, zárt formák helyett ebben a kötetben fellazított, élőbeszéd-szerű formát használ.
Szintén a könyvhétre jelent meg Péterfy Gergely Mindentől keletre – avagy román kém a Weiss-családban című könyve, amely 2013 és 2016 között írt közéleti publicisztikáit tartalmazza. A humanizmus és a felvilágosodás hagyományának szemszögéből, a kelet-európai értelmiségi tapasztalat felől, írói, szubjektív eszközökkel követi a magyar politika és a magyar társadalom jobbratolódását, az orosz ideológiai, gazdasági terjeszkedést megalapozó propaganda térhódítását és Magyarország európai integrálódásának intellektuális és gazdasági kudarcát. A kötet ironikus látlelet a mai Magyarországról, egyszersmind a szerző Aegon-díjas nagyregényének, a Kitömött barbárnak az utómunkálataként, aktuális függelékeként is olvasható.
A főszerkesztő elmondta, hogy két tanulmánykötetet is megjelentettek: Szegedy-Maszák Mihály irodalomtörténész legújabb könyve, az életmű-sorozat hetedik része Jelen a múltban, múlt a jelenben címmel látott napvilágot. A történelmi regények mindig megírásuk jelenéről is szólnak – a regényekben pedig, ha a jelenről beszélnek is, elkerülhetetlenül ott a múlt, a történelmi és irodalmi egyaránt. Szegedy-Maszák Mihály mindig újraértelmezi saját műveit, s azon szerzők hőseit, akikkel foglalkozik – mások mellett Füst Milán, Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula, Kosztolányi Dezső vagy Esterházy Péter – mindig új szempontból világítja meg. A kötetet olvasva ráébredhetünk: nem kerülhetjük meg tulajdon történeteinket sem: a kötet része egy megejtően személyes szöveg, amelyben a szerző saját, szellemi közösségek létrejöttén, majd felbomlásán át vezető útját mutatja meg.
Újabban sokakat foglalkoztat, hogy vajon kollektív emlékezetre vagy történetírásra van nagyobb szükség? Gyáni Gábor A történelem mint emlék(mű) című munkája nem történeti mű, hanem inkább emlékezetkutatás: azt vizsgálja, hogy a nagy történelmi traumák milyen emlékezet-konstrukciókat hoznak létre, s ezeket hogyan fogadjuk el, dolgozzuk fel. A kötet elméleti részből és történeti elemzésből áll – ismertette a kiadványokat Mészáros Sándor. A könyvben olvasható történeti rekonstrukció arra irányul, hogy érzékeltesse a múltbeli kollektív emlékezetek sajátos természetét, és egyúttal rámutasson történelmet formáló befolyásukra. Így kívánja a történész nem csak magyarázni, de érteni is a múltat.
