Nevét mindenki ismeri hazánkban és a világban egyaránt, az egyik legaktívabb magyar filmoperatőrként játékfilmek, minisorozatok, tévé- és dokumentumfilmek sorát köszönhetjük neki. Ragályi Elemér Kossuth-díjas operatőr, filmrendező 75 éve született.
„Nem szeretem, ha egy rossz film a külalakjával csillog; a jól végzett operatőri munkák lelógnak a filmről, és ornamentikának hatnak. Annyira jó egy film, amennyire együttesen jó a forgatókönyve, a rendezője és az operatőre.”
Ragályi Elemér Kossuth-díjas operatőr, filmrendező 75 éves, 1939. április 18-án született. A rákosligeti tisztviselőtelepen nőtt fel. Bár adóügyi tanácsos édesapja azt szerette volna, ha fia „rendes” szakmát választ, és jogász lesz, mégis színésznek és operatőrnek jelentkezett. Felvételi vizsgája nem sikerült, így 1957-től a Mafilm stúdiójában volt világosító, laboráns, segédoperatőr és felvételvezető. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán Herskó János rendező és Illés György operatőr osztályába járt, 1968-ban szerzett diplomát. Első rövidfilmjét még főiskolásként fényképezte Elek Judit rendezővel: a Meddig él az ember a miskolci rövidfilmfesztiválon díjat nyert. Szintén vele forgatta 1969-ben első játékfilmjét is Sziget a szárazföldön címmel.
A fiatal magyar rendezői gárda keresett operatőre lett, a hetvenes évektől a legnevesebb rendezőkkel dolgozott együtt, mások mellett Zolnay Pállal, Gaál Istvánnal, Sándor Pállal, Rózsa Jánossal, Mészáros Mártával, Gazdag Gyulával, András Ferenccel.
Olyan népszerű és mára klasszikussá vált filmek operatőre volt, mint a Sárika, drágám, a Régi idők focija, a Kakuk Marci, a Bástyasétány 74, a Talpuk alatt fütyül a szél, a Szabadíts meg a gonosztól, a Ripacsok, a Dögkeselyű, a Szirmok, virágok, koszorúk, a Miss Arizona, a Csók, anyu!, A nagy generáció. Érdekesség, hogy ő fényképezte a Queen együttes budapesti fellépéséről készült zenés filmet is.
1988-tól a megújulás reményében külföldre ment, s hamarosan Európa- és Amerika-szerte is jegyezni kezdték nevét. A filmszakma legnagyobbjaival (csak néhány név a sok közül: Antonio Banderas, Salma Hayek, Scarlett Johansson, Sir Ben Kingsley, Nastassja Kinski, Stanley Kubrick, Max von Sydow, Catherine Zeta-Jones) dolgozott együtt.
Tizenöt évet töltött el az amerikai filmgyártásban, közben itthon is dolgozott, egyebek között a nagysikerű Sztracsatella vagy A miniszter félrelép című filmeket fényképezte, majd hazatérve egyebek közt a Szerelemtől sújtva, az Egy hét Pesten és Budán és az Apám beájulna című alkotásokat.
2005-ben állt először rendezőként a kamera mögött (a Csudafilm című vígjátékot ő is fényképezte, s az egyik forgatókönyvírója is volt), míg a két évvel későbbi Nincs kegyelem című filmdráma a gyilkosságért ártatlanul elítélt Pusoma Dénes esetét dolgozta fel. Ő volt az operatőre Halász Judit első, egészestés koncertfilmjének (Csiribiri). Egyik legutóbbi munkájaként pályája során először dolgozott együtt Szabó István rendezővel, Szabó Magda Az ajtó című regényének megfilmesítésekor.
Egy nyilatkozata szerint számára az operatőri munka foglalkozás, a rendezés pedig kaland. Fél szemmel akkor is azt nézi, amit az operatőr csinál, ha nem ő fényképezi a filmet. Az elmúlt 40 év során 100 játékfilmet, minisorozatot, tévé- és dokumentumfilmet forgatott. Ez idő alatt saját stílust alakított ki, amely a dokumentarizmus és a stilizáció egyfajta ötvözete.
A magyar operatőri iskola egyik legkitűnőbb alakja művészi munkája elismeréseként 1974-ben Balázs Béla-díjat, 1985-ben kiváló művész címet, 1991-ben Kossuth-díjat kapott. A Magyar Filmszemlén hat alkalommal díjazták a legjobb operatőrként, 2008-ban pedig a Nincs kegyelemért elnyerte a legjobb rendezőnek járó díjat. 2012-ben az Aranyszem Operatőr Fesztiválon az év operatőre és az Illés György-díjat vehette át. A Josephine Baker élete című alkotásért megkapta az Amerikai Operatőrök Szövetségének televíziós díját, a Cable ACE-díjat, és ő fényképezte A remény útja című svájci lélektani drámát, amely 1990-ben Oscar-díjat kapott a legjobb külföldi film kategóriában. 1996-ban a Raszputyin című tévés filmprodukció operatőri munkájáért a tévés Oscarnak tartott Emmy-díjjal jutalmazták.
Ragályi Elemér csaknem egy évtizedig tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán (ma Egyetemen), az elmúlt években több alkalommal is operatőri mesteriskolát vezetett Zsigmond Vilmos operatőrrel az etyeki Korda Filmstúdióban.
