2017. január 23.  Hétfő
Hódara -6 °C Hódara
Rovatok
2017. január 23.  Hétfő   Rajmund, Zelma
Hódara -6 °C Hódara
Kölcsey Ferenc emlékezete (Fotó: Vasárnapi Ujság 1890. 37. évf. / OSZK)

“Magyar nép zivataros századaiból”

A.A. Milne és fia, Christopher Robin Milne Micimackóval (Fotó: babelio.com)

A. A. Milne, a Micimackó írója

Majdnem 20, Bárka, Szkéné (Fotó: Schiller Kata)

“Ez lesz-e lakóhelyünk?”

Mikszáth Kálmán (1847-1910) író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő porték (Fotó: PIM, Cultura.hu)

Mikszáth Kálmán társaságában

“Magyar nép zivataros századaiból”  
"Ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk..." A magyar kultúra napjáról való megemlékezés gondolatát ifjabb Fasang Árpád zongoraművész vetette föl 1985-ben.
A. A. Milne, a Micimackó írója  
"Aki senkit mond, annak valakinek lennie kell." Százharmincöt éve, 1882. január 18-án született Londonban Micimackó "szülőatyja", A. A. (Alan Alexander) Milne.
“Ez lesz-e lakóhelyünk?”  
A Majdnem 20 mélyebb hatását akkor érezteti, mikor könnyeinket törölgetve elhagyjuk a nézőteret és marad időnk elgondolkodni. Nehéz kérdéseken: vajon mikor döngessük a falakat, mikor rázzuk az öklünket?
Mikszáth Kálmán társaságában  
170 éve, 1847. január 16-án született a Nógrád megyei Szklabonyán Mikszáth Kálmán író, újságíró, akadémikus, a magyar kritikai realista próza nagymestere, aki vallotta: “Elbeszélni nem a regényíróktól tanultam, hanem a magyar paraszttól."
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Törőcsik Mari, akit érdemes megmutatni című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Szubkultúra

Törőcsik Mari, akit érdemes megmutatni

Szerző: / 2016. október 27. csütörtök / Szubkultúra, Könyvvilág   

Törőcsik Mari színművésznő (Fotó: Médiaklikk)Törőcsik Mari és Bérczes László beszélgetőkönyve Törőcsik Mari szüleiről, testvéreiről, gyermekeiről, szerelmeiről, férjeiről és az örök társról, Maár Gyuláról szól. Beszélgetés a filmről és a színházról, művészekről, rendezőkről és színésztársakról.

Törőcsik Mari – Bérczes László beszélgetőkönyve

Kovács nagyapa mozijáról és a Nagykert rózsafáiról, a pélyi templom oltáráról és a velemi diófáról, a cannes-i életműdíjról és a szomszéd Margitkáról, az angolkisasszonyokról és a főiskolai felvételiről, mesterekről és pályatársakról mesél Törőcsik Mari Bérczes László új könyvében. Az élvezettel, humorral és fájdalommal elmondott történetekből egy kivételes személyiség és egy egyszerű ember portréja rajzolódik ki.

„Kábé öt éve nyúzom Marit, hogy csináljunk könyvet. De nem akart könyvet senkivel” – emlékszik Bérczes László a kezdetekre. Végül – a „Bérczes-féle szelíd erőszak” miatt és Máhr Teréz cinkos segítségének köszönhetően – két nyáron át ültek össze Törőcsik Mari velemi házában, hogy „dolgozzanak a beszélgetőkönyvön”.

Törőcsik Mari - Bérczes László beszélgetőkönyve„Izgulok is folyamatosan. Tudok-e jól kérdezni, felkészült leszek-e, tudok-e, tudunk-e jelen időt lopni a milliószor elmondott történetekbe? Lesznek-e soha el nem mondott történetek? Leszek-e méltó partner, aki pont akkor szól és jól, amikor kell, aki nem erőszakos, de nem is béna jámbor? És hogy megértik-e majd az olvasók, legyenek akár érintettek, hogy nem a tények fontosak, hisz tudhatjuk, semmi sem úgy volt, és ki tudja pontosan, hogyan is volt. A fontos az az ember, akit Törőcsik Marinak hívnak” – írja Bérczes László ezekről a nyári velemi beszélgetésekről. 

“Bérczes László: »Tiszta és egyszerű«, ezeket hangsúlyozta. Ezek a színészetben sem mellékesek.
Törőcsik Mari: Talán ezt adtam a Körhintában. Nem tudatosan, hiszen semmit sem tudtam.”

A hosszú és érdekfeszítő beszélgetésfolyamban ugyanúgy benne van a pélyi kislány ártatlan és naiv derűje, mint az élettől elköszönő, bölcs asszony fanyar humora. Számtalan izgalmas történettel találkozhat az olvasó: ezek részben személyes, családi epizódok nagyszülőkről, szülőkről, testvérekről, szerelmekről és férjekről, és persze Törőcsik Mari lányáról és fogadott fiáról, művészekről, rendezőkről és színésztársakról.

Beszélgetnek, sört pattintanak, és örülnek, hogy süt a nap. Törőcsik Mari fesztelenül mesél, és mindketten tudják, hogy az emlékezet néha botlik, szalajt. „Nem is az itt a lényeg, hogy napra pontosan mi történt ennek a rendkívüli művésznek az életében, hanem – ahogy Bérczes László mondja – azt keressük, ki az az ember, akit Törőcsik Marinak hívnak. Hogyan él, hogyan közlekedik az emberek között, hogyan gondolkodik. Hogyan tekint a világra. Sőt bármilyen önző szándék, arra hívom az olvasót, hogy Mari tekintetével nézzen a világra, amikor ezzel a könyvvel találkozik. Azért akarom ezt, mert szerintem jó dolog így nézni a világra. Az az egyszerű mondat jut eszembe, amit Zsótér mondott a Brand kapcsán. Megmutatni egy embert. Ezt akarom. Egy embert, akit érdemes megmutatni.”

A gazdag képanyaggal illusztrált beszélgetőkönyvet 2016. november 4-én 19 órakor mutatja be az Európa Könyvkiadó a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán. A könyv főszereplőjével, Törőcsik Marival és a szerzővel, Bérczes Lászlóval Veiszer Alinda beszélget. A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Fábri Zotán: Körhinta, Soós Imre, Törőcsik Mari, 1956 (Fotó: Színészkönyvtár.hu)

 

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek