A magyar nyelv nagyszótára nyelvtudományunk legnagyobb szótári projektje, amely 230 év történelmi, társadalmi változásainak nyelvi lenyomatát mutatja be több mint 20 kötetben.
Az MTA Nyelvtudományi Intézet Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének jelenlétében mutatta be a sorozat VI. tagját. „Más, illékonynak bizonyuló tudományos eredményekkel szemben A magyar nyelv nagyszótára az örökkévalóságnak készül” – mondta Lovász László, az MTA elnöke a kiadvány bemutatóján. A több mint húsz kötetesre tervezett mű három különböző szöveggyűjteményt egyesítő ún. korpusz alapján (Magyar történeti szövegtár, a 19. század végétől gyűjtött 5-6 milliós archivális cédulaanyag, a több százmillió szavas CD-s szöveggyűjtemény) kb. százezer szócikkben mutatja be a szépirodalom, a köznyelv és a tudományos nyelvhasználat szókészlete mellett az archaikussá vált szavakat csakúgy, mint a csoport- és rétegnyelvek, a nyelvjárások, valamint a szleng szókincsét.
E történeti jellegű értelmező szótárnak az elsődleges célja a szavak jelentéstartalmának bemutatása, a jelentések közötti kapcsolatok ábrázolása. Ezeket a jelentéseket a korpuszból kiválogatott példamondatokkal illusztrálja.
A Nagyszótár első terveit még 1831-ben hagyta jóvá a Magyar Tudós Társaság, és ugyan a tényleges szótárírói munka csak a 21. század legelején kezdődött el, 2006 óta ez már a VI. kötet, amelyet kiad az Akadémia Nyelvtudományi Intézete. A teljes sorozat mintegy 110 000 címszó kidolgozására vállalkozik, ami azt jelenti, hogy kötetenként több ezer különböző típusú (önálló, bokrosított és utaló) szócikket tartalmaz. A szótár tudatos törekvése, hogy az 1772-2010-ig terjedő időszak írott nyelvi megnyilvánulásait minél teljesebben és minél szélesebb spektrumban feltérképezze.
A VI. kötet a diától az ekvivalens szóig szedi csokorba az elmúlt 240 év szókészletének elemeit. 2107 szócikkben 2078 önálló, illetve 360 alcímszót, továbbá 87 értelmezett szókapcsolatot dolgoz fel, összesen 7091 jelentésegységre bontva. A szavak bemutatását 26397 példamondat gazdagítja.
Újdonság: webes elérhetőség
A Magyar nyelv nagyszótárának honlapja ITT elérhető.
A Nagyszótár eddigi köteteinek tartalma mostantól elérhető webes formában is, ennek felületén böngészésre és közvetlen keresésre is lehetőség van. Mivel a szótár különböző adatbázisai egységes formátumúak, ezek összekötésével az online változatban lehetőség van a szövegtári példamondatok bővebb szövegkörnyezetének megtekintésére, és a példák mellett forrásaik bibliográfiai adatai is közvetlenül megtalálhatók. „Nagy öröm számunkra, hogy ilyen gyorsan bővül a szótári sorozatunk. Azzal pedig, hogy az új kötetek már elektronikusan is hozzáférhetőek, nyitunk a fiatalabb generációk felé is, akik elsősorban online forrásokból tájékozódnak. Reméljük, így ők is nagyobb kedvvel búvárkodnak majd A magyar nyelv nagyszótárában” – mondja Ittzés Nóra főszerkesztő.
A VI. kötetet február 1-én, szerdán 15 órakor az MTA Nyelvtudományi Intézetében mutatta be Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Ittzés Nóra, a Nagyszótár főszerkesztője, Merényi Csaba, a szótár informatikai munkatársa, valamint Péterfy Gergely író, aki a kiadvány kulturális jelentőségéről beszélt.
A Magyar Tudományos Akadémia 1825-ös megalapítása óta egyre nagyobb szerepet játszott a tudományos életben, a XIX. század végére pedig Magyarország legmagasabb szintű tudományos intézményévé vált. Az Akadémia kutatóintézetek hálózatát tartja fenn, így koordinálva az országunkban zajló kutatásokat a tudomány minden területén.
E hálózatba illeszkedik az 1949-ben létrehozott Nyelvtudományi Intézet, amelyben a magyar nyelvészet hagyományos kutatási témái mellett a legújabb nemzetközi trendek is jelentős képviseletet kapnak.
Az Akadémia égisze alatt annak megalakulása óta folyamatosan készülnek egynyelvű magyar szótárak. A Nyelvtudományi Intézet is a kezdetektől fogva fontos feladatának tartotta a szótárkészítést. Az ismertebb művek közül itt készült A magyar nyelv értelmező szótára, amely hét kötetben jelent meg 1959 és 1962 között, és ugyancsak e műhelyből került ki a Magyar értelmező kéziszótár (1972, átdolgozva: 2003), A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 1–4. (1967–1984), az Új magyar tájszótár 1–5. (1979–2010), a Földrajzi nevek etimológiai szótára (1978), illetve a Magyar szinonimaszótár (1978) is.
