„Csak anyanyelvemen lehetek igazán én.” A kulturális és nyelvi sokszínűség kiemelten fontos a fenntartható társadalmakhoz. A békére vonatkozó megbízatása keretein belül azon dolgozik, hogy megőrizze a kultúrák és nyelvek különbözőségét, melyek segítik a toleranciát és a mások iránti tiszteletet.
„Csak anyanyelvemen lehetek igazán én. Ennek mélységes mélyéből buzognak föl az öntudatlan sikolyok, a versek. Itt megfeledkezem arról, hogy beszélek, írok. Itt a szavakról olyan régi emlékképeim vannak, mint magukról a tárgyakról. Itt a fogalmak s azok jelei végzetesen, elválaszthatatlanul összeolvadnak.” (Kosztolányi Dezső)
Ahogy egyre több nyelv tűnik el, a nyelvi sokféleség egyre fenyegetettebb helyzetbe kerül.
A nyelvi sokféleség egyre fenyegetettebb helyzetbe kerül, ahogy egyre több nyelv tűnik el. Világszerte a lakosság 40 százaléka nem fér hozzá az oktatáshoz olyan nyelven, amelyet beszél vagy ért, mindazonáltal történik előrelépés is az anyanyelven alapuló többnyelvű oktatás terén – különösen a korai iskoláztatásban -, ahogy annak fontosságát egyre jobban megértik, fogalmaz az UNESCO közleménye.
Ez a nap felhívja a figyelmet a kulturális és nyelvi sokszínűség lehetőségeire és korlátaira, a nyelvpolitika, többnyelvűségre, kisebbségi oktatásra, valamint a kisebbségi anyanyelvek és kultúrák megőrzésének és fejlesztésének tényezőire is.
A magyar nyelv helyzete, a nyelvhasználathoz való jog, a helyes nyelvhasználat az internet terjedésével, a magyar terminológiaalkotás, a műfordítás és a szakfordítás, a nyelvművelés, a magyar nyelv és kultúra nemzetközi megismertetése.
Az ENSZ 1999-ben nyilvánította február 21-ét nemzetközi anyanyelvi nappá, amelyet 2000-ben ünnepeltek először. Banglades javaslatára a világnapot annak emlékére tartják, hogy 1952-ben – az akkor még Pakisztánhoz tartozó – Bangladesben az urdut nyilvánították az egyetlen hivatalos nyelvvé, noha a bangladesiek anyanyelve a bengáli.
Február 21-én Dakkában a diákok fellázadtak az anyanyelv elnyomása ellen. A rendőrség összetűzött a tüntetőkkel, és öt diákot megölt. A bangladesiek akkor az anyanyelv napjává nyilvánították a napot.
Napjainkban a hatezer nyelv több mint felét fenyegeti kihalás. Az uráli nyelvcsaládhoz tartozó magyar nyelv írásbelisége a 11. századtól folyamatos, bár 1844-ig a latin volt a hivatalos nyelv Magyarországon. Jelenleg a magyar anyanyelvűek létszámát a világon 14-15 millió körülire becsülik.
