„A sötétkamrában sárga lámpa. Most tudom meg, hogy a vöröslámpa ma már néha sárga.” Kosztolányi Dezső a strandon, Karinthyval pózolva, Thomas Mann-nal diskurálva és a családja körében. A Halkan szitál a tört fény című albumban található 154 fotó bemutatja a Nyugat-nemzedék egyik meghatározó alakjának életét.
Az 87 éve, 1936. november 3-án elhunyt Kosztolányi Dezső összes fényképét 2007-ben a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) első ízben jelentette meg abban a reményben, hogy az ikonográfia, amely egyben képeskönyv is, a csöndes derű perceivel ajándékozhatja meg azokat, akik forgatják lapjait.
KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: ALAKOK
(részlet a Fotográfus című írásból)
Penészes hangulatokat jöttem ide keresni: azt a kínzószerszámot, melybe valaha beleszorították nyakunkat, a papírmasé-sziklát, háttérben az erdővel, vagy a viharos égbolttal meg a kőkorlátot, melyre regényes, meg-nem-értett delnők könyököltek a tizenkilencedik század tragikus éveiben. Mindennek se híre, se hamva. A mester, aki végigvezet gazdagon berendezett műtermén, nevet rajtam. Biztosít, hogy ezeket már egyetlen fényképésznél se találom meg, még vidéken se. Bubifrizurás tanulóleányok másolórámákkal jönnek-mennek, fényképek fürödnek, a negatív-lemezeken az ecset az utolsó simításokat végzi. A sötétkamrában sárga lámpa. Most tudom meg, hogy a vöröslámpa ma már néha sárga. Firenzei bútorok között, szőnyegektől puha szobában csevegünk.
A kötetben látható fényképek közgyűjtemények és magánszemélyek eredeti Kosztolányi-fotóanyagát, valamint az író életében a nyomtatott sajtóban megjelent felvételeit regisztrálja. Mindazok számára, akikben él egyfajta kép az íróról, a könyv a játék izgalmát is kínálja: kedvükre kiegészíthetik, színezhetik és talán formálhatják is az általuk őrzött Kosztolányi-képet.
„Önkívületben, lázasan szeretett élni. Imádta az életet” – írja az bevezetésben Fráter Zoltán irodalomtörténész. Ezt bizonyítja a Halkan szitál a tört fény című albumban található 154 fotó, amely bemutatja a költő, író, műfordító, a Nyugat-nemzedék egyik meghatározó alakjának életét. A képek alatt található rövid leírásokból az is kiderül, hogy pontosan hol és mikor készült a felvétel, illetve kik láthatók még rajta.
A Kosztolányi Dezsőről 1929 nyarán készült háromperces némafilmfelvételből 8 képkocka került a kiadványba. A költő I. kerületi Tábor utcai házának felújításakor, 16 milliméteres filmre rögzített képsoron Kosztolányi Dezső a családja körében egy burleszkjelenetet ad elő.
Az album tartalmazza annak a levélnek a részletét is, amit Kosztolányi az építkezés menetéről írt jó barátjának, Füst Milánnak.
Mivel Kosztolányi neves közéleti személyiség volt, a Nyugat 1908-as indulásától – Tóth Árpád, Babits Mihály, Karinthy Frigyes és Füst Milán mellett – a lap állandó szerzőjeként több hivatalos felvétel is készült róla. Az albumban ugyanakkor a költő fiatalkori képei is megtalálhatóak, amelyeken mások mellett Csáth Géza és Brenner József társaságában látható az ifjú Kosztolányi.
A felvételek a PIM Fotótárán kívül magángyűjteményekből, múzeumoktól és egyéb intézményektől kerültek elő. „Őrületes nyomozó- és gyűjtőmunka volt”, amelyet Kovács Ida a PIM Fotótár-vezetője irányított.
A Halkan szitál a tört fény a második kötete annak a sorozatnak, amelyben a PIM Fotótárának anyagát mutatják be. Az első album a József Attiláról fellelhető összes fényképet tartalmazta. Az Idesereglik, ami tovatűnt című könyv 2005-ben, a költő születésének századik évfordulóján jelent meg.
Az 1980-as években már egyszer felmerült egy ilyen sorozat elkészítésének ötlete, akkor azonban csak a József Attilát bemutató első kötet összeállításáig jutottak. A költő születésének tavalyelőtti évfordulóján döntöttek úgy, hogy felújítják a szériát, azóta pályázat útján szereznek forrást a költséges kiadvány elkészítéséhez. A sorozat célja, hogy játékos, izgalmas adatokkal színesítse a költőkről kialakult képet.
A kötet bevezetőjét Fráter Zoltán irodalomtörténész írta, a mű végén pedig ikonográfia található, amelyben az egyes felvételek részletes adatai – helye, ideje, készítője, és a fotón látható személyek nevei – olvashatók, valamint az, hogy a képet hol őrzik.
