Az Olvasás világnapján öt különleges hazai könyvtárat mutatunk, ahol a könyvek mellett évszázadok története, művészete és lenyűgöző építészeti öröksége is várja a látogatót.
Szeptember 8-án az olvasást ünnepeljük – mi pedig olyan helyeket gyűjtöttünk össze, ahol már maga a környezet is hozzátesz az olvasás élményéhez. Magyarországon számos történelmi könyvtár őriz páratlan ritkaságokat, miközben termeik, freskóik, faburkolataik és díszes részleteik önmagukban is figyelmet érdemelnek. A Csodásmagyarország.hu megemlíti: van közöttük több évszázados egyházi gyűjtemény, főúri magánkönyvtár és olyan palota is, amely ma Budapest egyik legkülönlegesebb könyvtárának ad otthont.
Mi lehetne jobb hely ehhez, mint egy különleges könyvtár? Öt hely, öt különböző történet – közös bennük, hogy itt nemcsak a könyvek között érdemes időzni, hanem magát a helyet is olvasni.
Ezer év tudása egyetlen helyen
Pannonhalma
A Pannonhalmi Bencés Főapátság története több mint ezer évre tekint vissza, és az épületegyüttes 1996 óta a világörökség része.
A Főapátsági Könyvtár Magyarország legrégebbi alapítású könyvtára, amelynek gyűjteménye mintegy 400 ezer kötetet őriz.
A polcokon 18 kódex és mintegy 230 ősnyomtatvány is található, köztük különleges ritkaságok. A gyűjtemény egyik kiemelkedő darabja a 13. századi teljes Biblia, míg az apátságban őrzik a Tihanyi Apátság 1055-ben kiadott alapítólevelét is, amely a legkorábbi fennmaradt magyar nyelvemlék.
A klasszicista teremkönyvtárba belépve azonban nemcsak a könyvek miatt áll el az ember lélegzete. A kétszintes polcok, monumentális szobrok, díszes oszlopfők és a gazdagon festett mennyezet különleges összhangot alkot. Középen Pallasz Athéné alakja látható, a falakon pedig ókori tudósok és költők, valamint a magyar történelem jeles alakjai kaptak helyet.
Barokk hangulat az ELTE könyvtárában
Budapest
A Ferenciek terén álló ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár története a 16. századig nyúlik vissza. Közel kétmillió dokumentumot őrző gyűjteményében 185 kódex, mintegy 1200 ősnyomtatvány és több ezer régi könyv található.
A leglátványosabb tér a Nagyolvasó: a több mint 200 négyzetméteres, 15 méter magas terem monumentális méreteivel és gazdag díszítésével is lenyűgöző. A falakat Lotz Károly freskói díszítik, a bejárat fölött pedig Than Mór festménye látható. A hatalmas ablakokon és a mennyezeti üvegtetőn beáramló fény még különlegesebbé teszi a termet.
Az Aula, a lépcsőház és a Nagyolvasó együtt olyan történelmi enteriőrt alkot, ahol könnyű megfeledkezni arról, hogy valójában egy működő egyetemi könyvtárban járunk.
Ahol a könyvek között a történelem is megmaradt
Sárospatak
A Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtára eredetileg iskolai könyvtárként működött, a Rákócziak támogatásával azonban hamar országos jelentőségű gyűjteménnyé vált.
Ma közel 700 ezer kötetet őriz, köztük a bölcsészet, az irodalom, a művészet, a történelem és a nyelvészet számos értékes dokumentumát.
A Pollack Mihály tervei alapján kialakított Díszterem klasszicista eleganciája legalább annyira emlékezetes, mint maga a gyűjtemény. Sötét faburkolat, csillagmintás parketta és dór oszlopokon nyugvó galéria keretezi a termet, a mennyezetet pedig Apollo és Minerva alakja köré komponált festmény díszíti.
Külön érdekesség, hogy a polcokon sorakozó mintegy 25 ezer kötet jelentős részét ma is ugyanabban a rendben őrzik, ahogyan a 19. század közepén elhelyezték őket.
Egy főúri könyvtár, amely túlélte a századokat
Keszthely
A Festetics-kastélyban működő Helikon Könyvtár nemcsak Magyarország egyik legszebb könyvtári műemléke, hanem az egyetlen épen fennmaradt főúri magánkönyvtárunk, amely eredeti gyűjteményét és berendezését is megőrizte.
A Festetics család több mint kétszáz éven át gyarapította a könyvállományt, amely ma több mint 86 ezer dokumentumból áll. Ritkaságai között megtalálható Thuróczi János 1488-as Magyarok Krónikája, valamint Sylvester János 1541-ben megjelent Új Testamentuma, az Újszövetség első teljes magyar nyelvű fordítása.
A könyvtárterem legalább olyan figyelemre méltó, mint a benne őrzött kötetek: a klasszicista polcokat és a galériát szlavón tölgyből készítették. A hely atmoszférája ma is őrzi azt a világot, amelyben a könyvtár egy főúri rezidencia szerves része volt.
Könyvek egy palota falai között
Budapest
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épülete különleges találkozása a könyvtárnak és a történelmi építészetnek. A Palotanegyedben álló, neobarokk Wenckheim-palota egykor főúri otthon volt, ma pedig Budapest egyik legismertebb könyvtári tere.
Az intézmény jelentős szociológiai gyűjtemény mellett általános gyűjtőkörű könyvtárként működik, ám a látogatók számára legalább ilyen izgalmas maga az épület. A díszes olvasótermek, a történelmi enteriőrök és a különleges hangulatú Sárkányos Gyerekkönyvtár ma is felidézik a századforduló világát.
A Wenckheim-palotában járva így nemcsak egy könyvtárba térünk be: egy olyan történelmi térben olvashatunk, amelynek falai között egykor egészen más élet zajlott.
