Az írásos üzenetek útja hosszú évszázadokra nyúlik vissza, de a modern postaszolgáltatás egyik mérföldköve kétségtelenül a bélyeghasználat bevezetése volt. Magyarországon 1850. július 1-jén indult útjára az első hivatalos bélyegsorozat, mely nemcsak megkönnyítette a kézbesítést, hanem új korszakot nyitott a kommunikáció történetében is.
175 éve használunk postabélyeget
1850. július 1-jén kiterjesztették Magyarországra is az osztrák postatörvényt, amely bevezette a bélyeg használatát.
Az üzenetek továbbítása mindig fontos volt az emberiség számára. Már a Római Birodalomban is működött hírvivő szervezet, és a középkortól hazánkban is közlekedtek hírnökök és futárok, akik az írástudók – nemesek és egyházi személyek – leveleit szállították.
Az idő előrehaladtával egyre nőtt az igény a hírvivőkre, gyarapodott a postautak száma, majd elkezdtek közlekedni az első postakocsik (delizsánszok) is a 18. század közepén, Mária Terézia uralkodása alatt. Ekkor a postaszervezet három szolgálatot látott el: a levélposta meghatározott napokon rendszeresen szállított levelet, külön futárszolgálat vitte a magánleveleket megbízás alapján, valamint utasokat is szállítottak kocsin vagy lóháton.
A levelek feladásakor jelölni kellett, hogy az adott küldemény mennyire sürgős, valamint szükség volt postakezelési jelzésre is. A kifizetett ajánlási díj összegét a levél hátoldalára írták, a kézbesítéskor fizetendő díjat pedig a levél címoldalára kellett feljegyezni.
1817-től a viteldíjat már teljes egészében ki lehetett fizetni a feladásnál vagy az átvételekor, ám még ez a rendszer is okozott némi fejtörést a levélhordóknak.
A bélyegek bevezetése jelentősen megkönnyítette a kézbesítés folyamatát, hiszen egyértelművé tette, hogy a feladó kifizette a postázási díjat.
Az osztrák kormánynak már 1836-ban, világelsőként javasolta Lovrenc Kosir ljubljanai pénzügyi tisztviselő levéldíjbélyeg bevezetését, azonban akkor még nem ismerték fel ennek a jelentőségét.
Hamarosan, elsőként 1840-ben Angliában, majd Svájc egyes kantonjaiban (Zürich, Genf, Basel), Belgiumban, Franciaországban és Bajorországban is bevezették a bélyeg használatát.
Hazánkban a szabadságharc leverése után, 1850-ben iktatták be az 1837-es osztrák postatörvényt, mely egységesítette a postai szolgáltatásokat, és az osztrák posta irányítása alá helyezte a magyar postát is.
A bélyeghasználatot 1850. július 1-től vezették be egységesen a Habsburg Birodalom területén. Ekkor jelent meg az első, öt címletből álló osztrák bélyegsorozat, melyen a birodalmi címer és a császári korona látható. Ezek többféle színben készültek, és 1867. június 1-ig voltak érvényesek.
A kiegyezés után működésbe lépett az önálló magyar postaigazgatás, mely újabb fejezetet nyitott a magyar posta- és bélyegtörténetben.
