Zárt ülésen Kádár János, a párt elnöke egyórás, zavaros és önfelmentő beszédet mondott, ez volt a Magyarország történetét csaknem negyedszázadig meghatározó Kádár János utolsó nyilvános szereplése. 25 éve történt a magyarországi rendszerváltozás, 1989. április 7-13.
Magyarországi változások
1989. április 7. – A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Budapesti Reformköre felhívásban javasolta az MSZMP reformszárnyának megalapítását.
1989. április 7. – A Szakszervezetek Országos Tanácsának (SZOT) elnöksége állásfoglalásban tiltakozott az ellen, hogy a szociálpolitika nagy rendszereinek – egészségügy, oktatás, társadalombiztosítás – anyagi forrásait más célokra csoportosítsák át, miközben már két millióan élnek a társadalom perifériáján.
1989. április 8. – A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának (MSZMP KB) meghívására hét politikai és társadalmi szervezet (a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, a Magyar Nők Országos Tanácsa, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Münnich Ferenc Társaság, a Szakszervezetek Országos Tanácsa) zárt ajtók mögött folytatott előkészítő megbeszéléseket a tervezett nemzeti kerekasztalról. A tárgyalások nem kielégítő előkészítésére hivatkozva nyolc független szervezet – a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége és a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, míg más megfontolások miatt az Új Márciusi Front és a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa – távol maradt.
1989. április 8. – Budapesten megalakult a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete, az országos titkár Vadász János lett.
1989. április 8. – Életbe léptek az új, módosított vámszabályok, jelentősen emelkedtek a vámok és csökkentek a vámkedvezmények.
1989. április 9. – Újjáalakult a Magyar Piarista Diákszövetség.
1989. április 10. – Megalakult a Közlekedési Dolgozók Demokratikus Szakszervezete.
1989. április 10. – Bemutatták a gazdasági átalakulás és stabilizáció hároméves programjának tervezetét, amelyet a kormány Gazdasági Reformbizottságának Berend T. Iván MTA-elnök által vezetett munkabizottsága készített.
1989. április 10. – Megnyitották a tatabányai Skála Sztráda áruházban a devizás üzletet, ahol olcsóbban lehetett vásárolni, mint Bécsben, az áruszállításokra a Német Szövetségi Köztársaság nagyvállalataival kötöttek megállapodást.
1989. április 11. – A SZOT közölte: a korábbi állásponttal ellentétben mégis szervez felvonulással egybekötött nagygyűlést május 1-jén. Eközben a független szakszervezetek bejelentették, hogy majálist rendeznek a Népligetben, amelyre várják az új politikai szervezetek, továbbá az MSZMP és a SZOT képviselőit is.
1989. április 11. – Az MSZMP Mosonmagyaróvári Városi Bizottsága úgy döntött: kéri az 1956-os helyi események pontos tisztázását, miután 1956 októberében Budapest után ebben a városban veszítették a legtöbben életüket fegyveres események következtében.
1989. április 12. – Az MSZMP KB ülése megtárgyalta a párt helyzetét, vezető testületeinek tevékenységét, munkastílusát és munkamódszerét, s megállapította, hogy a politikai-ideológiai és szervezeti nehézségek ellenére a megújulás jelei mutatkoznak. A KB-t tíz új taggal bővítették ki, és új, kilenctagú Politikai Bizottságot (PB) választottak. A főtitkár ismét Grósz Károly lett, a további PB-tagok: Hámori Csaba, Iványi Pál, Jassó Mihály, Németh Miklós, Nyers Rezső, Pozsgay Imre, Tatai Ilona, Vastagh Pál (a testületből kimaradt Berecz János, Lukács János, Csehák Judit és Szabó István). A zárt ülésen Kádár János, a párt egy éve betegeskedő elnöke egyórás, zavaros és önfelmentő beszédet mondott, ez volt a Magyarország történetét csaknem negyedszázadig meghatározó Kádár János utolsó nyilvános szereplése.
1989. április 13. – Bejelentették, hogy május 2-án megkezdik a műszaki határzár lebontását Kőszeg környékén, és tovább könnyítik a határsávba való bejutást, az 1967 óta létező jelzőrendszert 1991 januárjáig a nyugati határ teljes hosszában lebontják.
1989. április 13. – A Minisztertanács soron kívüli ülésén a forint hat százalékos leértékeléséről döntött a konvertibilis valutákkal szemben, az intézkedés április 14-i hatállyal lépett életbe.
Kelet-európai változások – válogatás a legfontosabb külföldi eseményekből
1989. április 7. JUGOSZLÁVIA: A Jugoszláv Kommunista Szövetség Központi Bizottságának (JKSZ KB) elnöksége elfogadta a kommunista szövetség reformjának irányelvtervezetét, amelyet a gazdaság és a politikai intézményrendszer átalakításával párhuzamosan kell végrehajtani.
1989. április 7. LENGYELORSZÁG: A szejm elsöprő többséggel fogadta el a kerekasztal-tárgyalások során született politikai megállapodásokat szentesítő alkotmány- és törvénymódosításokat.
1989. április 7. SZOVJETUNIÓ: A Moszkovszkije Novosztyi című hetilap közölte: az Egyházügyi Tanács feloldotta az egyházakra vonatkozó, a hatvanas évek óta hozott tilalmakat, így engedélyezték az egyházak jótékonysági tevékenységét, csaknem ezer egykor egyházi tulajdonban álló épületet adtak vissza.
1989. április 7. SZOVJETUNIÓ: Az észt kormány javasolta a köztársaságba történő bevándorlás ellenőrzését és a kizárólag helyi lakosok által használható speciális jegyek bevezetését.
1989. április 8. CSEHSZLOVÁKIA: A csehszlovák állami bank elnöke bejelentette: az ország valószínűleg újra felvételét kéri majd a Nemzetközi Valutaalapba és a Világbankba, amelyekből 1954-ben lépett ki.
1989. április 9. BULGÁRIA: A bolgár kormány megállapította: a lakossági igényeket kielégítő áruféleségek mennyisége 12 százalékkal haladta meg az azonos tavalyi időszakét, de az ellátásban továbbra is tapasztalható negatív jelenségek miatt szigorításokat rendelt el a belső piacra is termelő vállalatok exportját illetően.
1989. április 9. SZOVJETUNIÓ: Harckocsikkal megerősített katonai alakulatok tisztították meg Tbiliszi főterét, ahol az abháziai önállósági törekvések miatt százezernél is több ember követelte Grúzia területi egységének megóvását, az akciónak 19 halálos áldozata volt. A kialakult helyzet miatt Tbiliszibe érkezett Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter, a Grúz Kommunista Párt Központi Bizottságának korábbi első titkára, majd 14-én felmentették tisztségéből Dzsumber Patiasvilit, a párt első titkárát.
1989. április 10. JUGOSZLÁVIA: A szövetségi statisztikai hivatal közleménye szerint 1988-ban 9,5 százalékkal csökkentek a reálkeresetek, a negatív folyamat 10 éve tart. Raif Dizdarevic jugoszláv államfő kijelentette, hogy Jugoszlávia kifelé halad az utóbbi 30 év legnagyobb válságából, cáfolta, hogy a szocialista föderáció széthullóban van, a 400 százalékos infláció, a 22 milliárdos külföldi adóság és az etnikai válságok ellenére.
1989. április 11. CSEHSZLOVÁKIA: Alois Indra, Csehszlovákia Kommunista pártja Központi Bizottsága (CSKP KB) Elnökségének tagja, a szövetségi parlament elnöke egy pártaktíván visszautasított bármiféle párbeszédet az ellenzékkel, illetve az 1968-as volt politikusokkal.
1989. április 11. JUGOSZLÁVIA: Bejelentették, hogy a kragujevaci Crvena Zastava autógyárban májustól megkezdődik a FIAT Uno sorozatgyártása.
1989. április 12. JUGOSZLÁVIA: Szlovéniában tiltakozási hullámot indított el, hogy a Koszovóban állomásozó jugoszláv katonai egységekhez szlovéniai tartalékosokat is behívtak.
1989. április 12. JUGOSZLÁVIA: A jugoszláv kommunista párt két legbefolyásosabb vezetője ellentétes módon nyilatkozott az ország helyzetéről: Slobodan Milosevic szerb pártvezető kijelentette, hogy folytatja „burzsoáellenes forradalmát” azok ellen, akik ellenzik a fokozott centralizálásra irányuló törekvéseit. Stipe Suvar horvát pártvezető ugyanaznap Milosevic politikájáról kijelentette: az „neosztálinista, populista párt kialakulásához vezet”.
1989. április 12-14. ROMÁNIA: A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának ülésén Nicolae Ceausescu pártfőtitkár bejelentette: Románia március végén teljes egészében kifizette adósságait, a gazdaságfejlesztési terveket ezentúl kizárólag saját forrásaiból fogja megvalósítani.
1989. április 13. BULGÁRIA: Emigráns bulgár szervezetek értesülései szerint másfél évi kényszermunkára ítéltek egy ellenzéki költőt, aki részt vett a Podkrepa független értelmiségi szakszervezet megalapításában.
1989. április 13. CSEHSZLOVÁKIA: A csehszlovák pártlap, a Rudé Právo terjedelmes cikkben bírálta a Csehszlovák Tudományos Akadémia illetékes szervének állásfoglalását, amely a bős-nagymarosi vízlépcső feltételezhető környezetkárosító hatására hívta fel a figyelmet, azzal vádolva meg a jelentés készítőit, hogy a szakmai kérdéseket politikai célokra akarják felhasználni.
1989. április 13. LENGYELORSZÁG: Hét évvel betiltása után a Szolidaritás független szakszervezet hivatalosan kérelmezte bírósági bejegyeztetését. Ugyanezen a napon az államtanács június 4-re írta ki a parlamenti választásokat, a második fordulót pedig 18-ára. (Ezekben a kérdésekben a kerekasztal tárgyalásokon született megállapodás.)
1989. április 13. LENGYELORSZÁG: Wojciech Jaruzelski, az államtanács elnöke és Józef Glemp bíboros, prímás találkozója után elhangzott: megnyílhat az út a lengyel-vatikáni kapcsolatok teljes normalizálása előtt.
