A magyar származású, Párizsban kiteljesedő François Fiedler eddig itthon nem látott korai műveivel mutatkozik be a Kieselbach Galéria tárlatán, amely a festészet és a természeti erők különös találkozását idézi meg.
A magyar származású Fiedler Ferenc, vagyis François Fiedler neve talán kevésbé ismert itthon, mint azoké a világhírű művészeké, akiknek társaságában élt és alkotott. Pedig a párizsi absztrakció egyik különleges alakjáról van szó, akinek pályáját olyan művészek kísérték, mint Joan Miró, Marc Chagall és Alberto Giacometti.
A Kieselbach Galéria 2026. augusztus 27. és szeptember 18. között most olyan korai Fiedler-műveket mutat be, amelyeket Magyarországon korábban nem láthatott a közönség.
Fiedler művészetében a természet nem pusztán téma, hanem maga is alkotótárssá válik. Az Elemek ereje (föld, víz, szél) című kiállítás középpontjában álló, nagyméretű absztrakt festmények az 1950-es és 1960-as évek különleges kísérleteinek eredményei. A művész nem egyszerűen festéket vitt fel a vászonra: a föld, a víz és a levegő fizikai tulajdonságait is bevonta a képek megszületésébe.
A folyamat már az alapozásnál elkezdődött. A gipszes réteg szinte geológiai mélységet adott a nehéz vásznaknak, majd Fiedler a vízszintesen tartott felületen különböző festékeket folyatott szét. A víz- és olajbázisú festékek egymást taszító tulajdonsága különös, mikroszkopikus erezetet hozott létre a képek felszínén. Ezt követően a művész visszacsiszolta a gazdag textúrát, mintha maga az erózió formálná át a kőzetet. A három munkafázis így a földet, a vizet és végül a szelet idézte meg – a természet erői pedig szinte láthatatlan kézmozdulatokként alakították a vásznakat.
Miró fedezte fel a párizsi művészvilágnak
Fiedler története különösen izgalmas fejezete a magyar művészek 20. századi párizsi jelenlétének. A fiatal magyar alkotót Joan Miró mutatta be Aimé Maeght-nak, a francia modernizmus egyik legfontosabb galeristájának, aki felvette őt művészei közé. Fiedler alkotásai később bekerültek a dél-franciaországi Fondation Maeght gyűjteményébe is, olyan mesterek munkái mellé, mint Miró, Alexander Calder, Giacometti, Christo, Ellsworth Kelly, Joan Mitchell és Antoni Tàpies.
Miközben körülötte a modern művészet nagy nevei építették legendájukat, Fiedler inkább háttérben maradt. Visszahúzódó, sztáralűröktől mentes alkotóként évtizedeken át élvezhette a korszak meghatározó művészeinek barátságát. Éppen ez teszi életművét különösen érdekessé: egy világszínvonalú művészi közegben dolgozott, mégis megőrizte saját, nehezen besorolható hangját.
A Cultura.hu korábbi, a párizsi absztrakció történetével foglalkozó írásaiban Fiedler neve szintén felbukkan a Második párizsi iskola magyar és nemzetközi művészei között, Reigl Judit, Hantai Simon, Rozsda Endre és más, a nonfiguratív művészetet megújító alkotók társaságában.
Fiedler festményei előtt állva ezért érdemes nem hagyományos tájképeket keresni. A képekben nincs klasszikus értelemben vett föld, víz vagy szél – mégis ott vannak bennük ezeknek az elemeknek az ereje, mozgása és nyoma. Mintha a természet nem ábrázolva, hanem közvetlenül a vásznon hagyta volna ott a kézjegyét.
A kiállítás
Fiedler Ferenc (François Fiedler) – Elemek ereje (föld, víz, szél)
2026. augusztus 27. – szeptember 18.
Kieselbach Galéria, 1055 Budapest, Szent István körút 5.
