Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Oliver Cromwell, a “vasbordájú” című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Aktuális

Oliver Cromwell, a “vasbordájú”

Szerző: / 2019. április 29. hétfő / Aktuális, Háttér   

„Bízzál Istenben, és tartsd szárazon a puskaport” – vallotta a királyság ellen lázadó Oliver Cromwell angol államférfi és hadvezér, aki gyűlölte a hiúságot, és mindig ragaszkodott hozzá, hogy a róla készült festményekre fessék rá az ajka alatti nagy bibircsókját is.

Robert Walker: Oliver Cromwell angol államférfi és hadvezér, 1649 (Fotó: Wikimédia)420 éve, 1599. április 25-én született Oliver Cromwell angol államférfi és hadvezér, aki, ha rövid időre is, köztársasággá tette Angliát. Köznemesi családból származott, cambridge-i tanulmányait apja halála miatt kellett félbehagynia. Oliver Cromwell, ez a vidéki földesúr ugyanabból a családból származott, melyből Thomas Cromwell, VIII. Henrik szerencsétlen sorsú kancellárja.

1620-ban megnősült, hosszú házasságából kilenc gyermek született. 1628-ban beválasztották a parlamentbe, ahol fontos szerepet játszott a király hatalmát korlátozó Petition of Rights (Jogok törvénye) megalkotásában. Az 1630-as években a puritanizmus egy független ágához, az independensekhez csatlakozott és anyagi helyzete is rendeződött, miután jelentősebb vagyont örökölt.

Cromwell egy ellentmondásos időszak ellentmondásos politikusa lett. Tetteit, törekvéseit és döntéseit máig vizsgálják, a katolikusok ellen végrehajtott mészárlások és az egyeduralom kiépítése jogosan osztja meg a történészeket és a közvéleményt.

1640-ben beválasztották az úgynevezett rövid parlamentbe, amelyet a király nem sokkal később feloszlatott. Cromwell tagja volt a skót betörés után összehívott, 1653-ig ülésező Hosszú Parlamentnek is, ahol szenvedélyes beszédeivel hívta fel magára a figyelmet. 1642-ben kitört a polgárháború I. Károly és a parlament között.

Számos család önként választott oldalt magának, de sokan nem szabad akaratukból harcoltak, hanem egyszerűen erőszakkal besorozták őket a király vagy a parlament emberei. 1643-ban a parlamentiek egyik vezére, Oliver Cromwell még nőket is felvett a hadseregbe, hogy „hajadonegység” néven „feltüzeljék” a fiatalokat a parlament melletti harcra. A kezdeti vereségek után akadtak, akik a megegyezést keresték volna, a különösebb katonai tapasztalattal nem rendelkező Cromwell azonban hadsereget szervezett. Az új mintájú, fanatikus és fegyelmezett hadsereg (New Model Army) fő erejét a „vasbordájú”, vagyis vaspáncélos lovasság adta. Jelszavuk ez volt: Bízz Istenben, és tartsd szárazon a puskaport.

Csapatai 1645-ben döntő győzelmet arattak a király erői fölött, de az uralkodó a skótok segítségét kérte. A királypártiak ismét fegyvert ragadtak, s megkezdődött a második polgárháború. Cromwell eltávolította a parlamentből politikai ellenfeleit, s a csonka parlament halálra ítélte a királyt. I. Károlyt 1649. január 30-án kivégezték és kikiáltották a köztársaságot.

Cromwell az egykamarás parlament végrehajtó testülete, az államtanács elnöke lett. Leverte a walesi felkelést, meghódította Írországot, majd 1651-ben vereséget mért a kivégzett uralkodó fia, II. Károly (akkor skót király) hadseregére, ezzel véget ért a polgárháború. 1653-ban feloszlatta az úgynevezett „csonka parlamentet”, a híveiből kinevezett új parlament elfogadta Anglia első írott alkotmányát. A királyi címet Cromwellnek ajánlották fel, de ő inkább Lordprotektorként gyakorolta hatalmát 1658. szeptember 3-án bekövetkezett haláláig. Megreformálta a jogrendszert, megszilárdította a puritán egyházat, decentralizálta a közigazgatást. A tengeri kereskedelem monopóliumáért győztes háborúba keveredett Hollandiával, a spanyoloktól elfoglalta Jamaicát. Mivel ellenzéke megkérdőjelezte uralma jogosságát, 1655-ben és 1658-ban is feloszlatta a parlamentet.

Oliver Cromwell a csatatéren szerzett bátorsága révén kapta az Old Ironside (Öreg vaspáncélos) becenevet (Fotó: Wikimédia)

Cromwell 59 éves korában természetes halállal halt meg, 1658-ban. Az országban polgárháború tört ki, és amikor két évvel később visszaállították a monarchiát. Halála után a Westminster apátságban temették el, de 1661-ban a visszatérő királypártiak árulónak minősítették, földi maradványait eltávolították a Westminster-apátságból, a tetemét láncokkal felakasztották, majd lefejezték, a fejét pedig 1685-ig bitóra tűzve tették közszemlére. Fejét a Westminster apátság előtti póznán tartották 1685-ig, ezután többször adták-vették, majd 1960-ban a cambridge-i Sidney Sussex College-ban temették el.