A Reichstag égése fordulópont volt a náci diktatúra kialakulásában. A tűzvészt kihasználva Hitler felszámolta a kommunista mozgalmat, és elérte, hogy a parlamenti kontroll nélkül kormányozhasson.
85 éve, 1933. február 27-én este negyed tízkor lángokba borult a német parlament, a Reichstag épülete Berlinben. A frissen kancellárrá kinevezett Adolf Hitler számára ezzel megadatott az alkalom, hogy a kommunistákat vádolva leszámoljon a baloldallal.
Az épületben több helyen is gyújtogatásra utaló jeleket találtak, s a helyszínen letartóztattak egy Marinus van der Lubbe nevű holland fiatalembert, aki elismerte, hogy ő volt a tettes. Hitler éppen Goebbelsnél vacsorázott, amikor megcsörrent a telefon, a hírt először állítólag viccnek vélő Goebbels csak a második hívás után számolt be a történtekről vendégeinek. A nemzetiszocialista párt vezetősége rögtön a füstölgő épülethez sietett, ahol Göring már ki is mondta az ítéletet: a puccsra készülő kommunisták gyújtottá fel a törvényhozás épületét.
Másnap, február 28-án rendeletet fogadtak el a német nép és állam védelmének érdekében: a rendőrség és annak „segéderői”, vagyis az SA bárkit letartóztathatott anélkül, hogy közölte volna az őrizetbe vétel indokait. Csak Berlinben a kommunista párt 1500 tagját vették őrizetbe, köztük a párt parlamenti frakcióját is. A frakcióvezető Ernst Togler önként jelentkezett a rendőrségen, hogy megcáfolja a gyújtogatásban való részvételéről terjesztett vádakat.
A náci párt, amely ekkor még közel sem bírt totális befolyással a politikai és társadalmi rendszer felett, a támadást kiterjesztette a Van der Lubbéval állítólag kapcsolatban álló szociáldemokratákra és ellenzéki gondolkodókra is. Letartóztatták Georgi Dimitrovot, Blagoi Popovot és Vaszil Tanevet, a bolgár kommunista párt Berlinben tartózkodó három tagját is, akik gyorsan a mindössze 24 éves holland Marinus van der Lubbe és Togler mellett a vádlottak padján találták magukat. A tárgyalás 1933 szeptemberében vette kezdetét Lipcsében, a vád szándékos gyújtogatás és a kormány megdöntése volt. A mentálisan gyenge Van der Lubbét halálra ítélték, a többi vádlottat azonban bizonyítékok hiányában fel kellett menteni. A tárgyaláson Dimitrov mondta ki azt, amit már többen is sejtetni engedtek, és azóta szakértők is állítanak, hogy valójában a nácik álltak a gyújtogatás mögött.
Jogtalan a Reichstag felgyújtása miatt Marius van Lubbe ellen 1933-ban hozott halálos ítélet
A 24 éves holland származású férfit árulásban és szándékos gyújtogatásban találta bűnösnek a Reichsgericht, a német birodalmi bíróság majdnem pontosan 85 éve.
A kommunista kapcsolatokkal vádolt, majd később magányos gyújtogatónak is beállított 24 éves holland származású férfit árulásban és szándékos gyújtogatásban találta bűnösnek a Reichsgericht, a német birodalmi bíróság. A mozgalmár Van der Lubbét 1934. január 10-én felakasztották. Testvére, Jan Lubbe évtizedekig harcolt az ítélet megsemmisítéséért. 1967-ben a halálos ítéletet nyolc évi börtönre módosította egy nyugat-berlini bíróság. A döntés ellen Jan és az ügyészség is fellebbezett, de a kerestet elutasították. Az eljárás később újra kezdődött és 1980-ban felmentették a férfit, de három évvel később a Szövetségi Törvényszék szabálytalannak minősítette a perújrafelvételt és megsemmisítette az ítéletet.
Az elmúlt évtizedekben több alkalommal is újratárgyalták ügyét, a halálos ítéletet hatályon kívül helyező végső döntés 2008-ban született meg. Ekkor a főügyészség semmisnek mondta az eredeti ítéletet egy 1998-as törvényre hivatkozva, amely a nemzetiszocializmus idején hozott igazságtalan ítéletek hatályvesztéséről rendelkezik.
Történészek szerint Van der Lubbe valóban részt vett a gyújtogatásban, az azonban valószínűtlen, hogy képes lett volna egyedül véghez vinni tettét, a kommunisták ellen akkor és azóta sem találtak bizonyítékokat. A legvalószínűbb tehát mégis csak az, hogy a nácik, pontosabban Göring állt az ügy mögött, aki a Führer 1942-es születésnapi vacsoráján állítólag el is hencegett tettével.
A Reichstag épületét a háborúban bombatalálatok érték, Berlin megosztottsága idején pedig csak hajszálon múlt, hogy nem bontották le. Németország újraegyesítése után visszakapta eredeti funkcióját, s ma már ismét itt ülésezik a Bundestag.
