Az alkoholfogyasztással kapcsolatos kérdésekben sok a tévhit, miközben a magyarok elsősorban egészségügyi szakemberektől várják a hiteles információt – erre épített a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács idei edukációs kampánya.
A hideg zuhany, a zsíros étel, a sok víz vagy éppen a kiadós alvás régóta része az alkoholfogyasztással kapcsolatos hétköznapi „bölcsességeknek”. A Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács 2026-os kutatása szerint a 18–49 éves magyar internetezők 63 százaléka hallott már olyan módszerről, amely állítólag mérsékli az alkohol hatását, miközben 57 százalékuk szerint kevés szó esik az alkoholfogyasztással kapcsolatos kérdésekről és tévhitekről.
A kutatás arra is rávilágított, hogy van különbség aközött, kit kérdezünk és kinek hiszünk. Az alkoholfogyasztás egészségügyi hatásairól a megkérdezettek közül tízből négyen elsősorban családtagjaikkal vagy barátaikkal beszélnek, egészségügyi szakemberhez mindössze 8 százalékuk fordul. A hitelességi sorrend azonban éppen fordított: az egészségügyi szakembereket több mint kétharmaduk tartja a legmegbízhatóbb információforrásnak, míg barátokat és ismerősöket csupán 12 százalékuk.
Szakértőkkel a tévhitek ellen
A kutatási eredményekre reagálva indította el a szövetség az „Alkoholról tabuk nélkül” című edukációs kampányt, amelyben a Budapesti Orvostanhallgatók Egyesületével (BOE) működtek együtt. Rövid videókban jártak körül olyan, sokakat érintő témákat, mint az alkohol és a másnaposság, illetve az alkohol és a gyógyszerek együttes használata.
A kampány célja nem az alkoholfogyasztás népszerűsítése, hanem a hozzá kapcsolódó ismeretek bővítése és a tévhitek tisztázása volt. Nagy András, a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács igazgatója szerint az emberek gyakran baráti beszélgetésekből vagy generációról generációra továbbadott tanácsokból tájékozódnak, miközben éppen a szakértői információkat tartják a leghitelesebbnek.
Horváth Dominik, a BOE elnöke szerint is fontos, hogy az egészségügyi edukáció közérthető formában jusson el az érdeklődőkhöz. Mint fogalmazott, az alkohollal kapcsolatos tanácsokat sokan anélkül fogadják el igaznak, hogy utánanéznének, valóban megalapozottak-e.
A mérték és a helyzet is számít
A kutatás szerint a felelős alkoholfogyasztás fogalma a válaszadók számára egyre inkább összekapcsolódik a saját határok ismeretével és az önkontrollal. Az alkoholt fogyasztók 72 százaléka a saját határok ismeretét és tiszteletben tartását, 63 százalékuk az önkontrollt, 53 százalékuk pedig azt tartja fontosnak, hogy olyan helyzetekben, amikor vezetni vagy dolgozni kell, ne fogyasszon alkoholt.
A 18–49 év közötti alkoholfogyasztók 71 százaléka nagyon fontosnak tartja a felelős fogyasztást. Ez a szemlélet a kulturált alkoholfogyasztás egyik alapja is: nem csupán az elfogyasztott mennyiségről, hanem a helyzet felismeréséről, a személyes határok tiszteletéről és a felelős döntésekről szól.
Az információ változtathat a szokásokon
A kampány a készítők adatai szerint mintegy 580 ezer embert ért el a 18–49 éves korosztályban. Azok közül, akik találkoztak vele, 62 százalék úgy nyilatkozott, hogy a kommunikáció valamilyen változtatásra ösztönözte; akikben ez változtatási szándékot indított el, elsősorban tudatosabban szeretnének alkoholt fogyasztani.
A kampánnyal korábban találkozók 65 százaléka hitelesnek tartotta a kommunikációt, és ugyanilyen arányban érezték úgy, hogy új, korábban kevésbé ismert egészségügyi kockázatokra hívta fel a figyelmüket, illetve segített jobban megérteni az alkoholfogyasztás élettani hatásait.
Az eredmények azt mutatják, hogy az alkoholról való kulturált és felelős gondolkodásnak fontos része a hiteles tájékozódás. A tévhitek helyett a szakmai ismeretek, a mértékletesség és az adott helyzethez igazodó felelős döntés adhat biztosabb alapot.
Az adatokat a kampányhoz kapcsolódó, 300 fős, online önkitöltős kutatásból nyerték; a felmérés a 18–49 éves magyar internetezők körében, az ittelmondhatod.hu közösségi paneljén készült.
