A hanukát gyakran említjük a Fény ünnepeként. Az elnevezés maga a jeruzsálemi Szentély visszafoglalására és felavatására utal.
Hanuka (chánuká) ünnepe kiszlév hó 25-én kezdődik (idén december 2.-án este), és nyolc napig tart. Annak a győzelemnek állít emléket, amelyet a Mákkábeusok három évig tartó szabadságharc után arattak az Izraelt elfoglaló szíriai görögök fölött, és legyőzték a görögök hellenista zsidó támogatóit is, akik változtatásokat akartak bevezetni a zsidó vallásgyakorlatban. A harc polgári i. e. 165-ben a Jeruzsálemi Templom visszafoglalásával ért véget. A győzelemmel helyreállt Izrael szuverenitása is. A „chánuká” azt jelenti: „felavatás”, s arra utal, hogy újra Isten oltalmába ajánlották a Templomot, amelyet a pogány bálványok és praktikák beszennyeztek.
A Hanukát gyakran említjük a Fény ünnepeként. Az elnevezés maga a jeruzsálemi Szentély visszafoglalására és felavatására utal, amelyre akkor került sor, amikor a Mákkábeusok a három évig tartó szabadságharc végén i.e. 165-ben győzelmet arattak a szír-görög megszállók felett. Ekkor történt az a csoda, hogy a legfeljebb egy napra elegendő szent olaj nyolc napig égett a templomban. Ennek emlékére gyújtunk nyolc napon át gyertyát, minden nap eggyel többet. De milyen érdekességeket rejt az egyik legnépszerűbb zsidó ünnep története és történelme?
A szent olaj csodája
A Hanuka olyan zsidó ünnep, amely nem a Tórából ered, hanem egy katonai sikerhez kötődik. Arra a győzelemre emlékeznek ilyenkor, melyet Makabeusok három évig tartó szabadságharc után arattak az Izraelt elfoglaló szír-görög csapatok fölött, és visszafoglalták a jeruzsálemi Szentélyt. Az ünnep elnevezése a templom nyolc napon át tartó megtisztítási és újraavatási ceremóniájának nevéből – Hanuká – származik. Ennek során történt az a csoda, hogy az egy napra elegendő kóser olaj nyolc napon át égett. Ennek emlékre gyújtanak hanuka idején 8 napon át gyertyát, minden nap eggyel többet.
Hillél vs. Sámáj
A gyertyagyújtással kapcsolatban a Talmud két hagyományt hoz, mely a jeruzsálemi templom lerombolása előtti időszak két fő szellemi tanítójára – Hillélre és Sámájra – vezethető vissza. Sámáj iskolája szerint az első napon nyolc gyertyát gyújtanak, majd a következő napokban eggyel kevesebbet. Hillél iskolája szerint: az első nap egyet gyújtanak, majd minden nap eggyel többet. Sámáj változata abból ered, hogy hajdan, a jeruzsálemi Szentély fennállása idején a Szukkot napjain áldozatokat mutattak be hét napon át, minden nap kevesebbet. Míg Hillél döntését azzal indokolta: „emelkedjünk a szentségben és ne ereszkedjünk”.
Maimonidész intelmei
Bár a Hanuka nem szigorú vallási ünnep, de mégis fontos ünnepe a zsidóságnak, mutatja ezt az is, hogy Maimonidész, a 12. században élt zsidó orvos és filozófus például még a legszegényebb zsidókat is arra intette, hogy gyújtsanak lámpást az ünnep alkalmából, még akkor is, ha el kell adniuk a ruháikat, hogy olajat vásárolhassanak.
Hanuka, a soha ki nem alvó tűz
A Hanuka hídnak tekinthető az ősi hagyományok és a modern világ között. A Hanuka csodájának legendája – a soha ki nem hunyó lánggal égő csipkebokoréhoz hasonlóan – a zsidók történetének kicsinyített mása, egy nemzet életéé, amelynek az események logikája szerint már régen pislákolva ki kellett volna aludnia, ám még mindig lobog.
Olaj a tűzre – hanukai finomságok
Hanukakor olajban sütött finomságokat – például hanukai fánkot, latkeszt, lángost – fogyasztanak, ezzel is emlékezve az olaj csodájára.
Judit, a hanukai fejvadász
Hanukakor sokan fogyasztanak tejes ételeket is, hogy megemlékezzenek a júdeai Bethuliában élő bátor zsidó asszony, Judit tettéről. A görögök elleni harcok idején a falu mellett felsorakozott görög csapatok vezetője, Holofernész, Nabukodonozor hadvezére azt követelte Judittól, hogy vele háljon. A fiatalasszony úgy tett, mintha el akarná őt csábítani, készített neki sós sajtokból álló eledelt és azzal kínálta őt. Majd, amikor a hadvezér a sótól megszomjazott, erős borral itatta. A sok alkoholtól elbódult Holofernész befeküdt a sátorba, Judit pedig egy karddal levágta Holofernész fejét és bevitte Jeruzsálembe. Mikor az ellenséges katonák meglátták, hogy hadvezérük elveszett, elmenekültek. Judit emlékére, amíg égnek a hanukai lángok, addig a nőknek nem szabad semmiféle munkát végezniük.
Melyik a legrégebbi társasjáték?
Hanukakor a legelterjedtebb játék a tenderli. A tenderli (pörgyettyű), melynek négy oldalán egy-egy héber betű olvasható: nun, gimel, hé és pé (vagy sin). A betűk egy mondat szavainak kezdőbetűi: nész gádol hájá po (vagy sám) – nagy csoda történt itt (vagy ott) – attól függően, hogy Izraelben, vagy a száműzetés országaiban játszák a játékot. A tenderli mondata is az olaj csodájára utal, a szokás pedig arra emlékeztet, hogy amikor Antiókhosz, görög király megtiltotta a zsidóknak a Tóra-tanulást, akkor a zsidók titokban tanulhatták csak Mózes öt könyvét, de mivel még így is nagy volt a veszélye annak, hogy a görög katonák leleplezik őket, a kis pörgettyűket mindig a zsebükben tartották, és amikor a katonák felbukkantak, úgy tettek, mintha csak a játék miatt gyűltek volna össze.
Van-e karácsonyi ajándékozás hanukakor?
Hanukakor szokás volt a gyermekeknek pénzt, vagy más néven hanukagelt adni. A szokás valószínűleg a XVII. századi Lengyelországból származik, ahol a tanítók munkájának elismeréseként pénzt adtak a kisfiúknak, hogy adják át rabbijuknak. Ilyenkor a gyerekeknek is adtak egy-egy érmét. A XVIII. században szegény jesiva-bóherek járták a gazdagabb házakat Hanuka idején egy-két krajcár reményében. Ma Izraelben a valódi pénz ajándékozásán túl nagy népszerűségnek örvend a gyerekek körében az arany- és ezüstszínű fóliába csomagolt csokipénz.
