Kalandokban bővelkedő életet élt Magyar László utazó, földrajzi író, akadémikus, az Afrika-kutatás úttörője.
Magyar László Afrika-kutató, utazó, földrajzi író, akadémikus 200 éve, 1818. november 13-án született. A többnyire rabszolgaszállító hajókon szolgáló, fiatal tengerésztisztként az egész világot bejárta, amikor a Magyar Tudós Társaság támogatását kérte egy brazíliai felfedezőúthoz.
Magyar László kalandos életű, kíváncsi természetű ember volt, akit afrikai kutatásairól szóló útleírásai, naplója, majd 1859-ben megjelentetett könyve miatt, távollétében a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának választott – mondta Gulyás András nyugalmazott nagykövet, a Magyar László Emlékbizottság titkára.
Egy osztrák postahajón jutott el Brazíliába, ahol egy spanyol csempészhajóra szegődött, ezen öt hónap alatt 1500 spanyol tallért keresett. Ezt követően navigációt tanult Havannában, majd egy spanyol hajó másodkormányosaként megfordult Szumátrán, Jáván, Madagaszkáron. Rio de Janeiróban megismerkedett egy Vámosi József nevű debreceni származású, gazdag kereskedővel, aki beajánlotta Buenos Aires kormányzójához. Magyar László tengerésztisztnek tanult, Fiumében kadétiskolát végzett, több hajón szolgálva bejárta a világtengereket, az Atlanti-óceántól az Indiai-óceánig is eljutott, életének meghatározó élménye volt, amikor Afrikában a Kongó folyó forrásvidékéig felhajózott, később pedig a kontinens belső részeire is eljutott, expedíciókat szervezett. Itt megismerkedett egy afrikai királlyal, aki felajánlotta neki egyik lánya kezét és kétszáz elefántvadászt, akikkel azután az expedícióit megvalósította.
Magyar László legfőbb jellemvonása a kíváncsiság volt, ez hajtotta néprajzi, csillagászati, földrajzi kutatásait is. Tengerészként értett a térképrajzoláshoz, topográfiai, kartográfiai kutatásai ezért szakszerűek; mindezek mellett alapos mezőgazdasági ismeretekkel is rendelkezett, így a növényvilágról, geológiáról, hidrológiáról szóló leírásai is értékesek.
Az ELTE tervei között szerepel Magyar László munkáinak portugálra való lefordítása és „visszajuttatása” Angolába, abba az országba, ahol hosszú évekig élt és ahol a halál is érte 46 éves korában. Magyar László és Ozoro hercegnő szerelme történetének állít emléket Angola egyik ma élő legismertebb költője, Ana Paula Tavares egy szerelmes énekkel, amelyt az 200. évfordulóra az ELTE Eötvös Kiadó Kft. gondozásában magyarul és portugálul is megjelent.
