„Magyar nyelv! Vándorutakon kísérőm, / sértett gőgömben értőm és kísértőm” 170 éve, 1844. november 13-án V. Ferdinánd magyar király szentesítette a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvényt.
FALUDY GYÖRGY: ÓDA A MAGYAR NYELVHEZ
(részlet)
Magyar nyelv! Vándorutakon kísérőm,
sértett gőgömben értőm és kísértőm,
kínok közt, gondjaimtól részegen,
örökzöld földem és egész egem,
bőröm, bérem, bírám, borom, míg bírom
és soraimmal sorsom túl a síron,
kurjongó kedv, komisz közöny, konok gyász:
mennyei poggyász.
Magyar szó! Ajkamon s gégém lazán
vont hangszerén lázam, házam, hazám,
almom-álmom, lovacskám, csengős szánom,
és dal a számon, mit kérnek majd számon: –
nincs vasvértem, páncélom, mellvasom,
de Berzsenyivel zeng a mellkasom
s nem győz le ellenség, rangomra törvén,
sem haditörvény.
November 13-át az Országgyűlés 2011-ben nyilvánította a magyar nyelv napjává, lehetővé téve, hogy évente egyszer a közfigyelem ráirányuljon a magyar nyelvre, amely kulturális örökségünk és nemzeti identitásunk alapja.
A Magyar Országgyűlés 2011. szeptember 26-án fogadta el azt a határozatot, melynek értelmében november 13-át a magyar nyelv napjává nyilvánította annak emlékére, hogy 1844-ben V. Ferdinánd magyar király ezen a napon szentesítette a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvényt.
Az országgyűlési határozat szerint: „Az Országgyűlés, felismerve azt, hogy a magyar nemzet összetartozását legfőbb szellemi kulturális örökségünk, nemzeti nyelvünk fejezi ki legjobban – tiszteletben tartva hazánk hagyományos nyelvi sokszínűségét, egyben felelősséget vállalva a kisebbségek nyelvhasználatának jogáért –, a nemzet fejlődését és hagyományainak őrzését egyaránt szolgáló magyar nyelv iránti megbecsülésének kifejezése érdekében, a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvény, a magyar nyelv és nemzetiségről szóló 1844. évi II. törvénycikk elfogadásának napját, november 13-át a magyar nyelv napjává nyilvánítja”.
Az országgyűlés 1790-től 1844-ig lépésről lépésre elérte, hogy a magyar legyen a hivatalos élet és a politika nyelve. 1844-ben az országgyűlés kimondta, hogy a törvénycikk értelmében azután minden törvényt magyar nyelven alkotnak, az országgyűlés kizárólagos nyelve a magyar, (csupán a horvátországi követek kaptak hat évig felmentést ez alól). Az ország teljes területén a hivatalok magyar nyelven kötelesek az ügyintézést végezni, minden iskolában magyar nyelven történik a tanítás. Az ország határain belül ez lett az oktatás nyelve is, a kapcsolt részekben pedig kötelező nyelvként oktatták a középiskoláktól felfelé. A törvényhozással párhuzamosan megkezdődött a magyar nyelv átalakításának vitája is. A törvény megszületését joggal nevezhetjük a reformkor egyik legnagyobb győzelmének.
Nem minden nyelvnek van azonban saját napja, de létezik olyan nyelv is amelyiknek kettő jutott. 2001 óta az ENSZ is ünnepli hivatalos nyelveit. Az angol nyelv napját április 23-án ünneplik, William Shakespeare halálának napján. Az arab nyelv napja december 18., mert 1973-ban ezen a napon vált az ENSZ hivatalos nyelvévé. A francia nyelv napja március 20., mivel a Frankofónia Nemzetközi Szervezetét ekkor hozták létre 1970-ben. A kínai nyelv napján, április 20-án Cangjieről emlékeznek meg, mert a legenda szerint ő alkotta meg a kínai írásjeleket. Június 6-a az orosz nyelv napja, mivel ekkor született Puskin, akit az orosz irodalmi nyelv megteremtőjeként tartanak számon. A spanyol nyelv napja október 12-e, melyet Spanyolországban a nemzet napjaként ünnepelnek, hiszen ekkor lépett először Amerika földjére Kolombusz Kristóf.
A Magyar Nyelv Napja hazánkban évről évre alkalmat ad az oktatási, tudományos és a kulturális intézményeknek, a médiának, az anyanyelvápolással foglalkozó civil szervezeteknek a magyar nyelv megünneplésére, a hagyományőrzéssel kapcsolatos rendezvények megtartására, és újabb kezdeményezések, mozgalmak elindítására.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium az Anyanyelvápolók Szövetségével együttműködve készül az idei ünnepre.
„Civilizációnk gyökerességére vonatkozólag fölhozom, hogy budai nyomdánkban 1473-ban már két könyvet nyomtak s Apáczai Csere János, Descart tanítványa, 1653-ban magyarul írta bölcseleti prózáját, akkor, mikor egész Európában esak Cartesius merte megszólaltatni a nemzeti nyelvet s a többi tudós és író latinul írt – írja válaszul Kosztolányi a magyar nyelvről és irodalmi értékéről Antoine Meillet Les Langues dans 1’Europe nouvelle című írására. – Kölcsönszavaink tekintetében is téved. Minden modern, európai nyelvész azt hirdeti, hogy egy nyelv eredetisége a szellemén mulik, a szerkezetén és nem azon, vajjon hány kölcsönszó hullott beléje a különböző népekkel való érintkezés közben.”
Felhasznált irodalom:
Faludy György: Óda a magyar nyelvhez, Forrás
Kosztolányi Dezső: A magyar nyelv helye a földgolyón – Nyiltlevél Antoine Meillet úrhoz, a Collčge de France tanárjához, Nyugat, 1930
