A Schindler listájára hasonlító történetben Karl Plagge őrnagy 1240 zsidót férfit, nőt és gyereket foglalkoztatott, és képes volt megóvni közülük sokat Litvánia zsidóságának teljes megsemmisítésétől.
Az I. világháború során megsebesült Karl Plagge azzal a reménnyel csatlakozott a Náci Párthoz, hogy a nehéz gazdasági helyzetben lévő Németország újjáépítésében segédkezhet majd. Munkahelyéről elbocsátották, mert nem volt hajlandó hirdetni és tanítani a rasszizmus elveit, illetve ellenállt a náci rasszista politikával szemben, 1935-ben minden a párttevékenységével felhagyott, és a háború kitörésekor pedig elhagyta a pártot.
Az egykori náci német hadsereg, a Wehrmacht volt magas rangú tisztjévé váló Plagge őrnagy a II. világháború idején a litván fővárosban, Vilniusban szolgált, egy járműparkot vezetett, ahol több száz zsidó teljesített munkát.
A Schindler listájához hasonló, valós történetben Karl Plagge őrnagy 1240 zsidó férfit, nőt és gyereket mentett meg és foglalkoztatott. Ezzel ugyan ellenszegült „hivatásának”, de tettével képes volt megóvni Litvánia zsidóságának jelentős részét. Gondoskodott arról, hogy munkavállalói ne éhezzenek, a férfi munkások az asszonyokkal és a gyermekekkel együtt maradhassanak azzal az indokkal, hogy csak így tudja fenntartani a zsidó férfiak motivációját és kitartását, ezzel rengeteg családot mentett meg a deportálástól. Ragaszkodott ahhoz, hogy a táborban levő német őrök humanitárius kapcsolatban álljanak a zsidókkal.
Plagge jól bánt az alkalmazottakkal és a szakképesítéssel nem rendelkező technikusokat is megvédte attól, hogy az SS deportálja őket. 1944 júniusának utolsó napjaiban pedig figyelmeztette a zsidó munkásokat arra, hogy át akarják őket adni az SS-nek. Ennek köszönhetően sokan elmenekültek vagy elrejtőztek.
1943 szeptemberében Plagge megpróbált megmenteni mintegy száz zsidó munkást az észtországi táborba szállítástól. A náci hatóság rájött terveire, ezért az őrnagyot eltávolították, majd a vilniusi SS parancsnok utasítása alapján elindították a vonatot a rettegő zsidókkal.
A háború vége felé Plagge figyelmeztette zsidó munkásait a tábor felszámolásának tervéről, aminek következtében zsidók százai szöktek meg és menekültek el a táborból. A háború előtti 100 000 vilniusi zsidó közül csak 2000 maradt életben, ebből a legnagyobb csoportot Plagge mentette meg.
Az 1957-ben elhunyt Plagge-t 2005-ben posztumusz „A Világ Igaza” kitüntetésben részesítette a jeruzsálemi Jad Vasem holokauszt emlékközpont. A jeruzsálemi Jad Vasem holokauszt emlékmúzeum már több mint húszezer nem zsidó vallású állampolgárt részesített „A Világ Igaza” kitüntetésben annak elismeréseként, hogy életveszélyben lévő, üldözött zsidóknak nyújtottak segítséget. Kurt Plagge egyike volt azon rendkívül keveseknek, akik a Wehrmacht tagjaiként mentettek meg zsidókat.
A közelgő holokauszt emléknapra (január 27.) készülve hazánk első történelmi csatornája, a Viasat History egész héten főidőben vetít a témában dokumentumfilmeket, -sorozatokat. Közülük is kiemelkedik két különleges, eddig még nem látott műsor: A náci, aki zsidókat mentett: Karl Plagge és a Megsemmisítés – az európai zsidók kiirtása című alkotások hétköznaponként 21 órától avatják be az érdeklődőket a történelem egyik legsötétebb korszakába.
A II. világháborús eseményekkel egyébként is kiemelten foglalkozó, annak minden történelmi aspektusát megvilágító tévécsatorna idén két extra műsorral emlékszik vissza a holokauszt rettenetére. Az ENSZ Közgyűlése által meghatározott január 27-i holokauszt emléknaphoz kapcsolódóan, a Viasat History már 2020. január 20-tól minden hétköznap este 9-től a náci Németország által kontrollált területeken végzett, több millió áldozatot követelő cselekményeket szemléltet, és a háttérben álló okokat mutatja be, sokszor teljesen új nézőpontból.
