A Nílus ajándéka, Egyiptom

Az ókori Egyiptom csodái, a művészet, a kultúra és az építészet hihetetlen hagyománya mindig a tudományos érdeklődés középpontjában álltak.

Azonban a kutatók a rengeteg régészeti expedíció, ásatás és feltárás során újabb és újabb rejtélyekkel szembesülnek. Az egyiptomiak nem kedvelték a szétszórt lakóépóleteket, és szívesebben tömörültek városokba. Ezek többféle típusát ismerjük: volt “piramisok városa”, katonai célokból megerősített város, vallási központú, híres szentélyek köré épített város, kézművesek városa, munkásváros stb.

Néhány érdekesség a Nílus ajándékáról, Egyiptomról – A DoQ tematikus napján fény derül az ősi civilizáció titkaira

A december 10-én reggel 08.00 órától induló Múmiák nyomában sorozatban izgalmas régészeti leletekkel és kincsekkel ismerkedhetnek meg a nézők, a 18.00 órától kezdődő Az elveszett Piramis pedig a mindenki által elveszettnek hitt negyedik gízai piramist fedezi fel velünk. Végül 20.00 órától a Múmiák és Egyiptom titkai két részben, páratlan részletességgel mutatja be a világ hét csodáját. Addig is íme, néhány érdekes tény a Nílus ajándékáról, Egyiptomról:

A nők széles jogkörrel rendelkeztek

Míg a legtöbb őskori, ókori, sőt modern kori társadalomra is a patriarchális berendezkedés jellemző, az ókori Egyiptomban a nők széles jogi és pénzügyi függetlenséggel rendelkeztek. Míg például a hellenisztikus kultúrában csupán férjeik tulajdonaként kezelték őket, Egyiptomban szabadon vásárolhattak, lehetett saját tulajdonuk, sőt, szerződésekkel védhették jogaikat. Nem volt ritka például, hogy a nők a férfiakkal házassági szerződést kötöttek, de akár el is válhattak férjüktől, és újraházasodhattak.

Az egyiptomi férfiak minden fontos társadalmi és magáneseményen együtt mutatkoztak feleségükkel (számos dombormű ábárzolja a családi kapcsolatokat), bizonyítva, hogy rendelkeznek családi tűzhellyel, és számíthatnak utódaika.

Nem volt tabu a vérfertőzés

A feleség kicsapontásait nem fogadata el az egyoptomi társadalom, de nem tűrte a férj hasonló cselekedeteit sem, különösen, ha a tettestárs házasságban élt. Ugyanakkkor a házasságban élő férjnek jogában állt ágyasokat tartania a házában. Elfogadott volt a többnejűség intézménye is.

A szent, isteni vérvonal hígulása ellen, és a vagyon megtartása érdekében nem volt ritka, hogy közeli rokonok, unokatestvérek, sőt akár testvérek kötöttek házasságot. Az egyiptomiak hitték, hogy a fáraók az istenek leszármazottai, ezért szorgalmazták, hogy a hatalom a családban maradjon.

Egyiptomi macsók és kéretlen közeledéseik

Annak ellenére, hogy illetlen viselkedésnek számít, ha egy nőnek a férfiak füttyögnek, kiabálnak az utcán, sok ilyen esettel találkozhatunk. Ez a jelenség egyáltalán nem új keletű, Hérodotosz, görög történetíró számolt be arról, hogy az ókori Egyiptom utcáin is így zajlottak a dolgok. A nők sokszor voltak inzultusnak kitéve, és állniuk kellett a férfiak kellemetlenkedő közeledési kísérleteit.

Tökéletes testű fáraók

A fennmaradt festmények, szobrok, amelyek a fáraókat ábrázolták, nem mindig mutattak reális képet a megrendelőkről. Az uralkodók gyakran azt parancsolták a festőknek, szobrászoknak, hogy karcsú, izmos testtel ábrázolják őket, pedig a mumifikált tetemek másról árulkodtak. Több fáraó földi maradványai elhízásra, sőt sokszor cukorbetegségre utaltak, ami nem is csoda, hiszen előkelő helyet foglalt el étrendjükben a méz, a kenyér és a sör.

A piramisok építői

A piramisok tökéletes kivitelezése a korabeli mesteremberek, tehetséges iparosok és kitartó segédmunkások munkáját dicséri. Hérodotosz utalt rá először, hogy rabszolgák dolgoznak a monumentális építményeken, azonban ez a teória napjainkra megdőlt. Az viszont igaz, hogy az ókori egyiptomiak tartottak rabszolgákat, leginkább azonban háziszolgaként vagy földművelőként foglalkoztatták őket.

Háromezer éves múmia

Utoljára, 2016-ban találtak spanyol régészek egy háromezer éves múmiát III. Thotmesz ókori egyiptomi fáraó luxori halotti templománál. A sír a harmadik átmeneti kor idejéből származik és egy Amn-ner-nef nevű ember földi maradványait őrzi, aki az “uralkodói ház gondnokának” címét viselte.
A projektet vezető Myriam Seco Álvarez szerint a felfedezés fontosságát a koporsóban rejlő múmia adja, mivel a koporsót az ókori Egyiptomhoz kötődő vallási szimbólumok sokasága díszíti. A szimbólumok között szerepel Ízisz és Nebethet istennők, valamint Hórusz négy fiának egy-egy ábrázolása.