A vízkereszt vagy a háromkirályok napja a karácsonyi ünnepkör második fő ünnepe. Egyházi nevén Epiphania Domini, amelynek jelentése: úrjelentés, az Úr kijelentése.
A katolikus egyház január 6-án ünnepli vízkeresztet, Jézus Krisztus megjelenésének ünnepét. A kereszténységben vízkereszt napja a 4. század elején vált liturgikus ünneppé.
Három eseményre emlékeztet az ünnep: a napkeleti bölcsek imádására, Jézus megkeresztelkedésére a Jordánban és Jézus első csodájára, melyet a kánai menyegzőn mutatott be.
A katolikusoknál vízkereszt a víz-m a só-, a kréta- és a házszentelés napja. A szentelt vízből mindenki visz haza; jó betegségek ellen, de különösen torokfájás ellen véd. alkalmazzák szembetegségek és fülfájás esetén is. A vízszentelés mellett gyakran szenteltek, sőt, amelynek szintén bajelhárító hatást tulajdonítottak.
Legtöbbször húsleves kerül az asztalra, benne csíkkal, hogy hosszúra nőjön a kender. Az ünnepi ebéd egyik fontos elemeként jelenik meg a töltött káposzta. A süteményeken belül előfordulhat a fonott kalács, a szerencsevarázsló fánk és a csöröge.
A háromkirályok ünnepére sütött kalács a halottkultusszal hozható összefüggésbe. A kalácsot félreteszik a három királynak, akik pártfogásukba veszik a halottak lelkét. A pogácsát betegségelhárító céllal ették: ne támadja meg az üszög a búzát.
Ahol ma van karácsony napja
Január 6-án és 7-én világszerte több millió ortodox katolikus ünnepli a karácsonyt – majdnem három héttel azután, hogy a nyugati katolikusok megtartották az ünnepet, sőt, már a szilveszteren is túl vannak. Tizenöt olyan államot sorolhatunk fel, ahol a népesség többsége ma ünnepli Jézus születését.
Egyiptom, Etiópia, Oroszország, Fehéroroszország, Ukrajna, Grúzia, Örményország, Bulgária, Románia, Moldova, Szerbia, Montenegró, Macedónia, Görögország, és Ciprus lakosságának többsége lapoz a mai napon az „ónaptárban” karácsonyra.
