„dolgozni csak pontosan, szépen, / ahogy a csillag megy az égen,” József Attila híres versidézete nem csak május 1-jén, a munkavállalók szolidaritási napján idézhető.
JÓZSEF ATTILA: (NE LÉGY SZELES…)
Ne légy szeles.
Bár a munkádon más keres –
dolgozni csak pontosan, szépen,
ahogy a csillag megy az égen,
ugy érdemes.
(1935-1937)
A magyar nyelvterület nagy részén május l-jére virradó éjszaka állították, illetve állítják a májusfát. Másik jeles alkalma pünkösd. A május elsején állított fákat pedig sokfelé éppen pünkösdkor bontják le. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is. A világ nagy részén ma van a munkavállalók szolidaritási napja. 1890-től egy évszázadon át május 1. volt a munkások nemzetközi ünnepe, a munka ünnepe, az 1990-es évektől pedig a munkavállalók szolidaritási napja.
Az előzmények a brit ipari forradalomig nyúlnak vissza: az utópista szocialista gyáros, Robert Owen 1817-ben tette közzé a munkások követeléseit, köztük az addig 10-14 órás munkaidő 8 órára csökkentését. Tüntetések és sztrájkok után Nagy-Britanniában és gyarmatain 1847-ben 10 órában maximalizálták a nők és gyerekek munkaidejét. 1856-ban az ausztráliai kőművesek és építőmunkások elérték a nyolcórás munkaidő bevezetését. Az I. Internacionálé 1866-os első kongresszusa már úgy fogalmazott: a nyolcórás munkanap bevezetését az első lépésnek tekintik a munkásosztály felszabadulása felé.
A XIX. század második felében az Egyesült Államokban is egyre többen követelték a nyolcórás munkanap bevezetését, s egyes államokban ez törvénnyé is vált. 1886. május 1-jén Chicagóban háromnapos sztrájk kezdődött a nyolcórás munkaidő bevezetése érdekében.
PETRI GYÖRGY: 1949. MÁJUS 1.
Mint a muslicák,
nyüzsögnek szemgolyóm
piszkos búrájában,
ütődnek, surrognak
fény bűvöletében
a fölkavart férgek:
gyilkosok és éljenző,
terelt tömeg.
Május 3-án összecsaptak a munkások és a sztrájktörőket védő rendőrök, akik végül tüzet nyitottak, a sortűznek négy ember esett áldozatául. A másnapi, a Haymarket térre összehívott tiltakozó nagygyűlés résztvevői közé vegyült anarchisták bombát hajítottak a rendőrökre, válaszul ismét sortűz dördült, a nap végére tucatnyinál is több halottat számoltak össze. Megtorlásul nyolc anarchista vezetőt állítottak bíróság elé, közülük négyet ki is végeztek.
A világszerte hatalmas felháborodást keltő események emlékére a következő évben május elsején emléktüntetéseket rendeztek, majd 1889-ben a II. Internacionálé alakuló kongresszusa úgy határozott, hogy 1890. május 1-jén a szakszervezetek és egyéb munkásszerveződések együtt vonuljanak fel a nyolcórás munkaidő bevezetése, illetve a nemzetközi szolidaritás kifejezése érdekében.
Magyarországon is 1890-ben tartottak először május 1-jei tömegdemonstrációt. A felvonulást követő utcabálok, majálisok, a felvonulásokon szereplő májusfák hagyományos tavaszi szokáselemeket őriznek.
Az Internacionálé 1891-es második kongresszusán május elsejét hivatalosan is a „munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé” nyilvánították. E nap a XX. század folyamán a legnagyobb nemzetközi munkásünneppé nőtte ki magát. A Szovjetunióban, majd a II. világháború után létrejött kommunista blokk országaibankülönösen fényes külsőségek között ünnepelték. Hivatalos állami szabadnap lett, amelyen nagyszabású, látványos felvonulásokkal a gazdasági és szociális vívmányokat ünnepelték.
MÁRAI SÁNDOR: FÜVESKÖNYV
(részlet)
A hősiességről
A legnagyobb hősiesség, megmaradni munkád mellett, akár mit szól is ahhoz a világ. S ennél is igazibb hősiesség, megsemmisíteni munkádat, ha úgy érzed, nem tudtad tökéletesen megcsinálni azt, amire önmagaddal szerződtél. Élj a két szándék között, ne beszélj erről, élj teljesen feladatodnak és maradj könyörtelen műveddel szemben. Nemcsak az alkotáshoz kell erő; műved megítéléséhez is. Maradj szigorúbb műveddel szemben, mint amilyen a világ valaha is lehet.
A múlt század kilencvenes éveitől – a kommunista rendszerek bukása után – a munkavállalók szolidaritási napja lett, a külsőségek elhagyásával sok helyütt majálisokat rendeznek ezen a napon. A világ számos nagyvárosában a szakszervezeti szövetségek szerveznek megmozdulásokat, amelyeken főként a munkavállalói jogok védelme, érvényesítése, méltó bér és nyugdíj, a munkahelyek megőrzése szerepel központi kérdésként.
Május 1-je katolikus ünnep is, Munkás Szent József, a munkások védőszentje tiszteletére. Az ünnepet XII. Pius pápa 1955. május 1-jén rendelte el Jézus ács nevelőatyjára emlékezve.
Május elsejéhez néhány időjárásjósló, földműveléssel kapcsolatos és egyéb hiedelem kapcsolódott. E nap időjárása mutatja, milyen lesz a jövő tél. A Mura-vidéken nem ajánlatos borsót vetni, ellenben a szlavóniaiak kendervetésre alkalmas időpontnak tartották. Az ezen a napon köpült vajat Fülöp-Jakab vajának nevezték, és fülfájás ellen kenték a fülüket vele Turán. Jászdózsán úgy vélték, hogy sűrűbb lesz a tej, ha május l-jei harmatot adnak a jószágnak. Szeged környékén régi hiedelem szerint bodzával díszítették a házat a boszorkányok ellen.
