Szép, csengő hangja volt Arany Jánosnak – legalábbis így emlékeztek rá azon kortársai, akik még ismerték ifjú színészként. Akár zeneszerzőként is számon tarthatnánk a sokoldalú költőt.
Az Arany János-emlékév alkalmából a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem – az Arany János-emlékév Emlékbizottságának támogatásával – versenyt hirdetett új, a költő és író munkáinak felhasználásával készülő zeneművek alkotói számára.
Az Arany János Zeneszerzőverseny Díjkiosztó Gálahangversenye a Zeneakadémián
Szép, csengő hangja volt Arany Jánosnak – legalábbis így emlékeztek rá azon kortársai, akik még ismerték ifjú színészként. Idős korában gitárt kapott ajándékba születésnapjára, és ekkor kezdte lejegyezni kedvelt dalait, precíz és pontos kottaírással. „Arany János népdalgyűjteménye” fenn is maradt – 148 dal szerepel benne, ebből 19 olyan, amelynek dallamát is ő maga írta. Így akár zeneszerzőként is számon tarthatnánk a sokoldalú költőt.
Várakozáson felüli számú, 74 érvényes pályamű érkezett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem által meghirdetett zeneszerzőversenyre – az Arany János-emlékév Emlékbizottságának támogatásával. A pályázók új zeneműveket alkottak Arany János munkáinak felhasználásával.
Az Arany János Zeneszerzőversenyre pályázók két kategóriában versenyezhettek: zongorakíséretes dallal vagy dalciklussal, illetve vonószenekari kíséretes dallal vagy dalciklussal. A zsűri elnöke Meláth Andrea énekművész, a zsűri tagjai: Fekete Gyula, Dubrovay László, Jeney Zoltán és Vajda János zeneszerzők.
A díjnyertes zeneművek közül is felhangzik négy a március 1-jén rendezett Díjkiosztó Gálahangversenyen. A Zeneakadémia bemutatja a fiatal tehetségeket, akik továbbviszik Arany János szellemiségét és elkötelezettségét a nemzeti kultúra állandó jobbítása mellett. A versenygyőztes fiatalokat mind megihlette Arany János alkotói ereje, aki hazaszeretete mellett hivatása legalaposabb értője is volt.
A hangverseny műsorán szerepelnek még Kadosa Pál, Reinitz Béla, Kodály Zoltán olyan művei, amelyek Arany János-versekre születtek, és hallhat a közönség néhányat a költő saját dalaiból is. A hangversenyen Halmai Katalin, Kiss Judit Anna, Rálik Szilvia, Szakács Ildikó, Philipp György, Najbauer Lóránt, Pataki Bence és Szappanos Tibor énekel, Virág Emese és Kiss Péter zongorázik. A Liszt Ferenc Kamarazenekart Madaras Gergely vezényli.
„Mi, a Zeneakadémián úgy érezzük, az Arany János Zeneszerzőversennyel méltó módon tiszteleghetünk a puritán, ám lenyűgöző műveltségű Arany János emléke előtt, aki szerette és értette a zenét, és akinek szavai mindannyiunk lelkében muzsikálnak” – nyomatékosította a verseny jelentőségét Dr. Vigh Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora.
„Muzikálisabb, az igazi zenéhez és a vers elvontabb zeneiségéhez egyaránt kivételes affinitást mutató költő nem sok akad a 19. századi magyar irodalomban. (…) A dallamból fejlődött mintegy a gondolat. Van abban valami szimbolikus és magától értetődő természetesség, hogy épp Kodály volt az, aki Arany János halála után sok-sok évtizeddel aktívan közreműködött a költő száznál is több dallamot számláló gyűjteményének közreadásában” – összegezte Molnár Szabolcs zenetörténész a verseny alkalmából.
Arany-dalok
Az Arany János Zeneszerzőverseny Díjkiosztó Gálahangversenye
Műsorvezető: Bősze Ádám
Rendező:
Zeneakadémia Koncertközpont, Petőfi Irodalmi Múzeum
Időpont: 2018. március 01. 19.30
Helyszín: Zeneakadémia, Nagyterem, Budapest
